Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.65
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Adózás és áremelkedés.
Nyitókép: Getty Images / Nora Carol Photography

Új adót követel öt EU-tagállam a Bizottságtól

Az iráni helyzet miatt öt tagállam egy új adó bevezetését követeli az Európai Bizottságtól.

Míg a Közel-Keleten dúló háború és a Hormuzi-szoros lezárása az egekbe lökte az energiaárakat, a nagy olajvállalatok rekordszintű extraprofitot halmoznak fel. Öt uniós tagállam – köztük Németország és Olaszország – most közös levélben követeli az Európai Bizottságtól egy új, közösségi szintű szolidaritási adó bevezetését. A cél: a multik nyereségéből kompenzálnák az infláció sújtotta lakosságot.

A 100 dolláros hordónkénti olajár és a február végén kirobbant iráni konfliktus drasztikus helyzetbe hozta az európai gazdaságokat. Mivel a belföldi adócsökkentések már nem elegendőek, Markus Marterbauer (Ausztria), Lars Klingbeil (Németország), Giancarlo Giorgetti (Olaszország), Joaquim Miranda Sarmento (Portugália) és Carlos Cuerpo (Spanyolország) szintet lépne − írja az Index az Euronews alapján.

A miniszterek a 2022-es, Ukrajna elleni invázió után bevezetett modellt porolnák le, de ezúttal szigorúbb és globálisabb keretek között.

A javaslat lényege, hogy a multinacionális energetikai óriások külföldi profitját is bevonnák a közös alapba, amiből a költségvetési hiány növelése nélkül lehetne támogatni a fogyasztókat.

„Fontos biztosítani a terhek igazságos elosztását. Egy ilyen európai megoldás jelzésértékű lenne a polgárok és a gazdaság számára, megmutatva, hogy egységesek vagyunk, és képesek vagyunk cselekedni” − fogalmaznak a levélben.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×