Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.85
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Európa nem fogad el kikényszerített békét - közölte a német kancellár

Az európaiak nem fogadnak el kikényszerített békét Ukrajnával kapcsolatban - szögezte le hétfőn Friedrich Merz német kancellár Berlinben.

"Világos az álláspontunk: semmiféle döntés nem születhet Ukrajnáról és Európáról az ukránok és az európaiak nélkül, semmiféle egyezkedés a békéről Ukrajna háta mögött nem lehetséges, és nem fogadható el az Európai Unió és a NATO megosztása, illetve meggyengítése sem" - szögezte le Merz, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel, illetve Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

Mint mondta, "fontos napok és hetek állnak Ukrajna előtt", az egyik legfontosabb célnak pedig Kijev támogatását nevezte "az orosz agresszorral szemben", valamint hangsúlyozta: a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön.

Aláhúzta: Ukrajnával kapcsolatban a tét Európa egysége, ezért, mint hangsúlyozta, semmilyen ellentétnek nem szabad lennie Németország és Lengyelország között sem.

"Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és más országokkal együtt fontos felelősségünk, hogy semmi és senki ne verjen éket Európa országai közé" - fogalmazott.

Merz és Tusk emellett külön is tárgyaltak a német fővárosban, a megbeszélést követő sajtótájékoztatón pedig a kancellár bejelentette, hogy Németország és Lengyelország közös védelmi megállapodáson dolgozik, amelyet a két ország a tervek szerint jövőre, a német-lengyel együttműködési megállapodás 35. évfordulójának évében véglegesítene.

A lengyel kormányfő a maga részéről szintén hazája teljes, Ukrajna melletti elkötelezettségét hangoztatta, ugyanakkor elmondta azt is, hogy Németországnak igyekeznie kell mihamarabb kártérítést nyújtania a második világháborús német megszállás még életben lévő lengyel áldozatainak. Emlékeztetett arra, hogy annakidején, 2024-ben, amikor Merz elődje, Olaf Scholz kártérítést ígért az áldozatoknak, még 60 ezer emberről volt szó, ez a szám mára azonban 50 ezerre csökkent.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×