Az Európai Bizottság nemrég ismertette legfrissebb, úgynevezett katonai schengeni javaslatát, amelynek részleteiről Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora nyilatkozott az InfoRádióban.

A később csatlakozott országok, elsősorban a kelet-európai országok belépése a schengeni megállapodásba magával hozta azt a követelményt, hogy szorosabban működjenek együtt például a katonai szállítások vonatkozásában. Az a cél, hogy gyorsan, akadálymentesen, minél kevésbé bürokratikusan tudjanak átmenni a katonai szerelvények egyik országból a másikba a schengeni határokon belül – mondta a szakértő. Hozzátette: biztosítani kell, hogy

például a hidak befogadóképessége olyan legyen, hogy át tudjon menni rajta mondjuk egy nagyobb súlyú amerikai harckocsi.

Előfordulhat, hogy ehhez meg kell erősíteni a hidakat. Vagy például az M1-es sztrádát ki kell szélesíteni, hogy akár a katonai konvojok is gyorsabban tudjanak haladni. Erre vonatkozóan külön megállapodások vannak. A vasúti szállítás vonatkozásában is vannak megvalósítandó feladatok. Erről szól ez az egész megállapodás. Ez nem egy kétnapos munka, folyamatosan kell megvalósítani koordinált módon, központi irányítással. A cél az, hogy nőjön az Európai Unió és azon belül a schengeni térség védelmi képessége.

Kétfajta katonai támogatási rendszer működik a NATO-n, illetve az Európai Unión belül. Az egyik a nemzeti támogatás, 1,5 százalék, ami infrastrukturális fejlesztésre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az ország mondja meg, hogy mire akarja felhasználni. ez lehet akár közút, akár vízi út, és ezt a pénzt el lehet számolni az 1,5 százalékon belül – mondta Kis-Benedek József az InfoRádióban.

A többit az európai költségvetésből biztosítják a nemzeteknek. Ez utóbbihoz uniós becslések szerint 100 milliárd euróra lenne szükség, de erre az EU eddig mindössze 1,7 milliárd eurót különített el, de a következő, 2028-ban kezdődő hétéves büdzsére vonatkozó javaslatban is csak kevesebb, mint 18 milliárd eurós előirányzat szerepel.