Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Friedrich Merz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a berlini kancellárián 2025. május 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Fordulat? – Különös felhívással fordult a német kancellár az ukrán elnökhöz, már német döntés is van

A konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció már előzetes döntést is hozott egy szigorításról, amely elvenné az ukrán menedékkérők egyik fontos németországi juttatását. Az ukrán elnöknek küldött rendkívüli üzenet mögött többféle lakossági nyomás is áll.

Az üzenet a maga nemében rendkívülinek számít, különös tekintettel arra, hogy Németország Ukrajna egyik legfőbb támogatója. Mindez a csaknem négy éve tartó orosz háború óta nemcsak az ostromlott ország pénzügyi és katonai támogatásában nyilvánult meg, hanem az ukrán menekültek befogadásában is. Számuk ma mintegy egymilliót tesz ki.

Noha az Ukrajnával való német szolidaritás az elmúlt időszakban alapvetően nem változott, a felmérések szerint egyre többen sérelmezték az ukrán menekültek nagy számú befogadását. Ennek kapcsán azt is, hogy jelentős részük ugyanabban az úgynevezett polgári juttatásban (Bürgergeld) részesül, amelyben a megélhetési nehézségekkel küzdő német állampolgárok is. A szóban forgó juttatás korábban havi 502 eurót tett ki, idén januárban 563-ra emelkedett.

Ennek nyomán a konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció a napokban előzetes döntést hozott arról, hogy

a 2025. április 1. után érkezett ukránok már nem lesznek jogosultak a Bürgergeldre, hanem a menekülteknek járó, munkavállaláshoz kötött támogatásban részesülnek.

Feltűnő volt, hogy a szociáldemokrata Bärbel Bas munkaügyi miniszter ellenezte ezt, de saját szavai szerint „meghajolt” a többségi döntés előtt.

Ilyen előzmények után hangzott el Friedrich Merz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett üzenete. A kereszténydemokrata kancellár több hírportál tudósítása szerint egy üzleti kongresszuson tartott beszédében utalt arra, hogy az ukrán fiatalon nagy számban menekülnek Németországba. Merz szerint hazájuknak „nagyobb szüksége” van rájuk, és maradásukhoz Zelenszkij támogatását, illetve ennek biztosítását kérte.

A kancellárhoz hasonlóan nyilatkozott a CDU főtitkára, Carsten Linnemann is, aki egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy minél több ukrán katonára van szükség az ország védelméhez. A főtitkár szerint ezért nem helyénvaló, hogy – mint fogalmazott – ilyen körülmények között egyre több fiatal hagyja el hazáját.

Linnemann szerint meg kell fékezni a Németországba irányuló tömeges menekültáramlást

Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az Ukrajnából Németországba érkezett fiatal férfiak száma. A növekedés hátterében az állt, hogy az ostromlott ország hatóságai lazították az addig érvényben lévő szabályokat.

Egy korábbi kormányzati döntés alapján eddig a katonai szolgálatra alkalmas,18 és 22 év közötti fiatal férfiak csak kivételes esetekben hagyhatták el az országot. Augusztus vége óta a 22 év alatti fiatal férfiak ugyanakkor egy új kormányhatározat nyomán már akadálytalanul léphetik át a határt. Azóta számuk jelentősen nőtt.

Legfrissebb nyilatkozatában a kancellár is megerősítette, hogy az elmúlt hónapokban érkezett ukrán menekültek már nem lesznek jogosultak állampolgári kedvezményre. Ehelyett a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján kell kifizetéseket kapniuk.

A Németországban élő ukránokkal kapcsolatban Merz elsősorban a munkavállalás ösztönzése ösztönzése mellett foglalt állást.

A Bild című lap szerint szerint több tízezer ukrán ember veszíti el állampolgári juttatásra való jogosultságát a tervezett új szabályozás következtében. Azon ukránok számára, akik az április 1-jei határidő előtt érkeztek Németországba, a juttatásra való jogosultság továbbra is biztosított.

Az ukrán elnök egyelőre nem reagált Friedrich Merz nyilatkozatára.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×