Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Orosz siklóbomba. Forrás: aftershock.ru
Nyitókép: Forrás: aftershock.ru

Kijev szerint aggasztóan felpörgött az orosz hadiipar - videó

Oroszország idén akár 120 ezer olcsó, de nagy pusztító erejű siklóbombát tervez gyártani, köztük ötszáz új, nagyobb hatótávolságú változatot, amelyek még több település elérésére képesek - közölte Vadim Szkibickij altábornagy, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési részlegének (HUR) helyettes vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

Az orosz erők naponta 200-250 siklóbombával támadják Ukrajnát. A múlt hónapban a napi átlag körülbelül 170 volt a védelmi minisztérium adatai szerint. "Ugyan le lehet lőni ezeket, de az Oroszországban gyártott ilyen légibombák mennyisége óriási" - mondta Szkibickij. Oroszország elkezdte egy új siklóbomba tömeggyártását, amelynek hatótávolsága eléri akár a kétszáz kilométert is, tehát ilyen messze juthat a célba juttató repülőgéptől kioldása után. Terveik szerint mintegy ötszáz darabot gyártanak belőle az év végéig az oroszok - tette hozzá az altábornagy.

Ukrajna feltételezi, hogy Oroszország további módosításokon dolgozik, hogy a bombák akár négyszáz kilométert is képesek legyenek repülni, így Moszkva még több ukrán települést támadhat rakéták helyett ilyen típusú eszközzel.

Szkibickij az interjúban elmondta még, hogy ukrán becslések szerint idén Oroszország összesen 70 ezer nagy hatótávolságú drónt tervez gyártani, köztük 30 ezer Sahíd típusút, amelyek az orosz támadások alapvető eszközei. Hozzátette, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások valószínűleg folytatódnak a télen. "Mindenképpen meg akarnak törni bennünket. Ezek a támadások ugyanis destabilizálják a belső helyzetet" - tette hozzá. Szerinte ez az egyike azoknak az eszközöknek, amelyekkel Ukrajnát "engedékenyebb pozícióba próbálják kényszeríteni" az esetleges béketárgyalásokon.

A hírszerzési vezető kijelentette, hogy amennyiben az orosz csapatok elfoglalják az általuk ostromlott Donyeck megyei Pokrovszk várost - ahol jelenleg már utcai harcok folynak -, akkor valószínűleg tovább törnek előre a kelet-ukrajnai régió közigazgatási határai felé, mert régóta kitűzött céljuk az egész megye megszállása.

Az Észak-Koreától importált tüzérségi lövedékekkel kapcsolatosan Szkibickij kijelentette, hogy az idén több mint felére csökkent a mennyiségük, mert Phenjan készletei kimerültek. Azt mondta: Észak-Korea 2023 óta összesen 6,5 millió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak, Phenjan pedig kihasználta ezt arra, hogy szoros kapcsolatot építsen ki a Kremllel az Ukrajna elleni invázió utáni időkre.

A hírszerző tiszt hozzáfűzte, hogy Észak-Korea megkezdte kisméretű, rövid hatótávolságú FPV drónok tömeggyártását, valamint nagyobb, közepes hatótávolságú harci drónokét is. "Tanulnak, tanulmányozzák a (ukrajnai) háborúban szerzett tapasztalatokat, hogy bővíthessék a gyártást saját területükön" - jegyezte meg Szkibickij.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×