Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
csatorna víz kiszáradás vízgazdálkodás fasor környezetvédelem
Nyitókép: Pixabay

Nem akármiért ítélték oda a környezetvédelmi Oscar-díjat

Az egészséges környezethez való emberi jog elismeréséért folytatott küzdelmet díjazták idén a „környezetvédelmi Oscar-díjjal”.

Az egészséges környezethez való emberi jog elismeréséért folytatott küzdelmet díjazták idén a környezetvédelmi Oscar-díjjal: John H. Knox és David R. Boyd kapta a 2025-ös Elisabeth Haub Környezetvédelmi Jogi és Diplomáciai Díjat az egészséges környezethez való emberi joggal foglalkozó ENSZ-különmegbízottként végzett úttörő munkájukért – közölte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány.

A környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja volt Kőrösi Csaba, az alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben.

A közlemény szerint Knox és Boyd professzorok mélyreható változást értek el a nemzetközi környezetvédelmi jog területén azáltal, hogy megalapozták a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismerését. Eredményeiket megszilárdította, hogy

a Nemzetközi Bíróság (ICJ) közelmúltbeli mérföldkőnek számító ítélete megerősítette az egészséges környezethez való jogot a nemzetközi jog kötelező erejű normájaként.

Az egészséges környezethez való jog évtizedekig hiányzott az alapvető emberi jogi dokumentumokból, beleértve az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is – írták.

A környezetvédelmi Oscar-díjként is ismert Elisabeth Haub-díj a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon, magyar idő szerint péntek hajnalban adták át New Yorkban az idei kitüntetést.

A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított elismerést a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara hirdeti meg névadója, Elisabeth Haub (1899-1977) tiszteletére, aki neves filantróp és a természet védelmét biztosító szigorú jogszabályok megalkotásának támogatója volt.

A díjjal, amelyről évente egy nemzetközileg elismert zsűri dönt, a világ környezetvédelméért dolgozó jogászok, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más szószólók innovációját, hozzáértését és teljesítményét ismerik el.

Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója 2015-ben kapta meg Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökeként. Kőrösi Csabát 2023-ben hívták meg a díj bírálói közé.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×