Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb összecsapás a Bundestagban: kemény kritikát kapott a kancellár és kormánya

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

A múlt héten meglehetős késéssel az idei esztendőre szóló költségvetést hagyta jóvá a német Bundestag. A vita Friedrich Merz kancellár és az ellenzéki AfD párt első számú vezetője, Alice Weidel heves összecsapása jegyében zajlott. A most szerdai ülésen a 2026-os költségvetés tervezete volt napirenden, az általános vitát azonban hagyományosan a szövetségi kormány egészének politikájáról szóló vitává fajult.

A tervezetet már előző nap nyilvánosságra hozta Lars Klingbeil szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter: a jövő évi költségvetés összesen 174 milliárd eurós adósságot irányoz elő, ami rekordnak számít.

A szerdai vitára közvetve rányomta bélyegét az a legutóbbi felmérés, amely szerint a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága már magasabb, mint a CDU/CSU pártszövetségé, és Alice Weidel – ráadásul meglehetős fölénnyel – első ízben előzte meg a kancellárt a népszerűségi listán. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténydemokrata kancellár meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, az ellenzéket pártvonalakon átívelő kompromisszumkészségre szólította fel.

„Ebben a házban egyetlen parlamenti frakció sem nyerte el az abszolút többséget az idén februárban tartott Bundestag-választásokon” – emlékeztetett, hangoztatva, hogy kormánya el akarja kerülni a konfrontációt, a társadalom mély megosztottságát. Kormánya eltökélt abban, hogy minden viszontagság ellenére kihasználja az országban rejlő lehetőségeket, és biztosítsa a szabadságot, a békét és a jólétet – jelentette ki.

A patetikus szólamok mellett ugyanakkor elutasította az ellenzék bírálatát, amely szerint kormánya a jóléti állam csorbítását hajtaná végre. „Az általunk indított reformok célja nem a jóléti állam lerombolása, hanem mindannak megőrzése, amire az országnak valóban szüksége van” – hangoztatta Merz, aki ugyanakkor a szociálpolitika ellenségeinek nevezte azokat, akik ellenzik a reformokat. Elutasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a kormány nem mutat empátiát a nehéz helyzetben lévő emberek iránt.

Az AfD-nek címezte a kormány menekültpolitikáját érintő bírálatok elutasítását. A koalíció hivatalba lépését követő szigorításokra utalva azt hangoztatta, hogy kormánya valójában a korábbi bevándorlási, illetve menekültügyi politika alapvető korrekciójához kezdett hozzá.

Németország közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb kihívását jelentő szakaszában van – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint az egész nyugati érdekközösség talán az eddigi legnagyobb próbatétel előtt áll. Ez következményekkel jár a német gazdaságra nézve, amely a globális piacok felé irányul, és szabályokon alapuló világrendre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljes mértékben ki tudja használni a versenyelőnyöket.

Merz beszéde valójában válasz volt az AfD társelnöke, Tino Chrupalla felszólalására. Az általános vita ugyanis a hagyományoknak megfelelően az ellenzék legerősebb pártja vezérszónokának beszédével kezdődik, amely hemzsegett a kemény bírálatoktól. A társelnök már bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a 2026-os költségvetés tervezete a megtakarítások helyett tovább növeli az eladósodást. „Véget kell vetni a katasztrofális adósságpolitikának” – fogalmazott, együttműködést ajánlva azoknak az erőknek, amelyek hajlandók együttműködni pártjával, és „valóban jót akarnak az országnak”.

Beszédében a kancellárt többek között adócsökkentésre, a megfizethető energiaárak biztosítására szólította fel. Az AfD társelnöke a Bundeswehr fejlesztésére fordítandó különalap ellenére úgy véli, hogy a hadsereg katasztrofális állapotban van. „Olyan Bundeswehrre van szükség, amely képes megvédeni az országot” – jelentette ki.

A költségvetés vitájának valójában egyetlen üde színfoltja volt. A Zöldek Pártjának képviselőnője a már előző nap kezdődött plenáris tanácskozáson csecsemővel a karjaiban szólalt fel. A képviselőnő ezzel Bundestag-történelmet írt. Korábban ugyanis ahhoz is engedély kellett, hogy egy csecsemő egyáltalán jelen legyen a parlament ülésén, de a szabályokon a házelnök, Julia Klöckner enyhített. Hanna Steinmüller így egy nyakához erősített hordozóban a gyermekét a karjaiban tartva mondhatta el beszédét a szónoki emelvényről.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×