Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
330.58
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb összecsapás a Bundestagban: kemény kritikát kapott a kancellár és kormánya

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

A múlt héten meglehetős késéssel az idei esztendőre szóló költségvetést hagyta jóvá a német Bundestag. A vita Friedrich Merz kancellár és az ellenzéki AfD párt első számú vezetője, Alice Weidel heves összecsapása jegyében zajlott. A most szerdai ülésen a 2026-os költségvetés tervezete volt napirenden, az általános vitát azonban hagyományosan a szövetségi kormány egészének politikájáról szóló vitává fajult.

A tervezetet már előző nap nyilvánosságra hozta Lars Klingbeil szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter: a jövő évi költségvetés összesen 174 milliárd eurós adósságot irányoz elő, ami rekordnak számít.

A szerdai vitára közvetve rányomta bélyegét az a legutóbbi felmérés, amely szerint a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága már magasabb, mint a CDU/CSU pártszövetségé, és Alice Weidel – ráadásul meglehetős fölénnyel – első ízben előzte meg a kancellárt a népszerűségi listán. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténydemokrata kancellár meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, az ellenzéket pártvonalakon átívelő kompromisszumkészségre szólította fel.

„Ebben a házban egyetlen parlamenti frakció sem nyerte el az abszolút többséget az idén februárban tartott Bundestag-választásokon” – emlékeztetett, hangoztatva, hogy kormánya el akarja kerülni a konfrontációt, a társadalom mély megosztottságát. Kormánya eltökélt abban, hogy minden viszontagság ellenére kihasználja az országban rejlő lehetőségeket, és biztosítsa a szabadságot, a békét és a jólétet – jelentette ki.

A patetikus szólamok mellett ugyanakkor elutasította az ellenzék bírálatát, amely szerint kormánya a jóléti állam csorbítását hajtaná végre. „Az általunk indított reformok célja nem a jóléti állam lerombolása, hanem mindannak megőrzése, amire az országnak valóban szüksége van” – hangoztatta Merz, aki ugyanakkor a szociálpolitika ellenségeinek nevezte azokat, akik ellenzik a reformokat. Elutasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a kormány nem mutat empátiát a nehéz helyzetben lévő emberek iránt.

Az AfD-nek címezte a kormány menekültpolitikáját érintő bírálatok elutasítását. A koalíció hivatalba lépését követő szigorításokra utalva azt hangoztatta, hogy kormánya valójában a korábbi bevándorlási, illetve menekültügyi politika alapvető korrekciójához kezdett hozzá.

Németország közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb kihívását jelentő szakaszában van – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint az egész nyugati érdekközösség talán az eddigi legnagyobb próbatétel előtt áll. Ez következményekkel jár a német gazdaságra nézve, amely a globális piacok felé irányul, és szabályokon alapuló világrendre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljes mértékben ki tudja használni a versenyelőnyöket.

Merz beszéde valójában válasz volt az AfD társelnöke, Tino Chrupalla felszólalására. Az általános vita ugyanis a hagyományoknak megfelelően az ellenzék legerősebb pártja vezérszónokának beszédével kezdődik, amely hemzsegett a kemény bírálatoktól. A társelnök már bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a 2026-os költségvetés tervezete a megtakarítások helyett tovább növeli az eladósodást. „Véget kell vetni a katasztrofális adósságpolitikának” – fogalmazott, együttműködést ajánlva azoknak az erőknek, amelyek hajlandók együttműködni pártjával, és „valóban jót akarnak az országnak”.

Beszédében a kancellárt többek között adócsökkentésre, a megfizethető energiaárak biztosítására szólította fel. Az AfD társelnöke a Bundeswehr fejlesztésére fordítandó különalap ellenére úgy véli, hogy a hadsereg katasztrofális állapotban van. „Olyan Bundeswehrre van szükség, amely képes megvédeni az országot” – jelentette ki.

A költségvetés vitájának valójában egyetlen üde színfoltja volt. A Zöldek Pártjának képviselőnője a már előző nap kezdődött plenáris tanácskozáson csecsemővel a karjaiban szólalt fel. A képviselőnő ezzel Bundestag-történelmet írt. Korábban ugyanis ahhoz is engedély kellett, hogy egy csecsemő egyáltalán jelen legyen a parlament ülésén, de a szabályokon a házelnök, Julia Klöckner enyhített. Hanna Steinmüller így egy nyakához erősített hordozóban a gyermekét a karjaiban tartva mondhatta el beszédét a szónoki emelvényről.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×