Infostart.hu
eur:
362.1
usd:
312.24
bux:
0
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb összecsapás a Bundestagban: kemény kritikát kapott a kancellár és kormánya

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

A múlt héten meglehetős késéssel az idei esztendőre szóló költségvetést hagyta jóvá a német Bundestag. A vita Friedrich Merz kancellár és az ellenzéki AfD párt első számú vezetője, Alice Weidel heves összecsapása jegyében zajlott. A most szerdai ülésen a 2026-os költségvetés tervezete volt napirenden, az általános vitát azonban hagyományosan a szövetségi kormány egészének politikájáról szóló vitává fajult.

A tervezetet már előző nap nyilvánosságra hozta Lars Klingbeil szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter: a jövő évi költségvetés összesen 174 milliárd eurós adósságot irányoz elő, ami rekordnak számít.

A szerdai vitára közvetve rányomta bélyegét az a legutóbbi felmérés, amely szerint a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága már magasabb, mint a CDU/CSU pártszövetségé, és Alice Weidel – ráadásul meglehetős fölénnyel – első ízben előzte meg a kancellárt a népszerűségi listán. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténydemokrata kancellár meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, az ellenzéket pártvonalakon átívelő kompromisszumkészségre szólította fel.

„Ebben a házban egyetlen parlamenti frakció sem nyerte el az abszolút többséget az idén februárban tartott Bundestag-választásokon” – emlékeztetett, hangoztatva, hogy kormánya el akarja kerülni a konfrontációt, a társadalom mély megosztottságát. Kormánya eltökélt abban, hogy minden viszontagság ellenére kihasználja az országban rejlő lehetőségeket, és biztosítsa a szabadságot, a békét és a jólétet – jelentette ki.

A patetikus szólamok mellett ugyanakkor elutasította az ellenzék bírálatát, amely szerint kormánya a jóléti állam csorbítását hajtaná végre. „Az általunk indított reformok célja nem a jóléti állam lerombolása, hanem mindannak megőrzése, amire az országnak valóban szüksége van” – hangoztatta Merz, aki ugyanakkor a szociálpolitika ellenségeinek nevezte azokat, akik ellenzik a reformokat. Elutasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a kormány nem mutat empátiát a nehéz helyzetben lévő emberek iránt.

Az AfD-nek címezte a kormány menekültpolitikáját érintő bírálatok elutasítását. A koalíció hivatalba lépését követő szigorításokra utalva azt hangoztatta, hogy kormánya valójában a korábbi bevándorlási, illetve menekültügyi politika alapvető korrekciójához kezdett hozzá.

Németország közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb kihívását jelentő szakaszában van – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint az egész nyugati érdekközösség talán az eddigi legnagyobb próbatétel előtt áll. Ez következményekkel jár a német gazdaságra nézve, amely a globális piacok felé irányul, és szabályokon alapuló világrendre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljes mértékben ki tudja használni a versenyelőnyöket.

Merz beszéde valójában válasz volt az AfD társelnöke, Tino Chrupalla felszólalására. Az általános vita ugyanis a hagyományoknak megfelelően az ellenzék legerősebb pártja vezérszónokának beszédével kezdődik, amely hemzsegett a kemény bírálatoktól. A társelnök már bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a 2026-os költségvetés tervezete a megtakarítások helyett tovább növeli az eladósodást. „Véget kell vetni a katasztrofális adósságpolitikának” – fogalmazott, együttműködést ajánlva azoknak az erőknek, amelyek hajlandók együttműködni pártjával, és „valóban jót akarnak az országnak”.

Beszédében a kancellárt többek között adócsökkentésre, a megfizethető energiaárak biztosítására szólította fel. Az AfD társelnöke a Bundeswehr fejlesztésére fordítandó különalap ellenére úgy véli, hogy a hadsereg katasztrofális állapotban van. „Olyan Bundeswehrre van szükség, amely képes megvédeni az országot” – jelentette ki.

A költségvetés vitájának valójában egyetlen üde színfoltja volt. A Zöldek Pártjának képviselőnője a már előző nap kezdődött plenáris tanácskozáson csecsemővel a karjaiban szólalt fel. A képviselőnő ezzel Bundestag-történelmet írt. Korábban ugyanis ahhoz is engedély kellett, hogy egy csecsemő egyáltalán jelen legyen a parlament ülésén, de a szabályokon a házelnök, Julia Klöckner enyhített. Hanna Steinmüller így egy nyakához erősített hordozóban a gyermekét a karjaiban tartva mondhatta el beszédét a szónoki emelvényről.

Címlapról ajánljuk
Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Az ügyvéd felszólította Magyar Pétert, állítsa le az ellene folytatott „sajtó- és gyűlölethadjáratot”. Részletesen írt a kegyelmi ügy egyes lépéseiről, és arról is, hogy ő maga nem számított arra, hogy Novák Katalin kegyelmet ad végül K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi vezetőhelyettesének.

Salát Gergely: Peking globális diplomáciai központtá vált

Miközben az amerikai elnököt az orosz elnök látogatása követi Pekingben, az uniós vezetőket az utóbbi időben egyre többször megalázzák látogatásaik során – derült ki Salát Gergely szavaiból. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, az Európai Unió vezetése benne maradt egy anakronisztikus világban. Ráadásul a kínai-európai gazdasági kapcsolatok sincsenek igazán rendben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Az Európai Unió 2025 elején külön diplomatacsoportot hozott létre, hogy gyorsított eljárásban több tucat uniós jogszabályt egyszerűsítsen és csökkentse a vállalatok adminisztratív terheit – az Európai Bizottság számításai szerint évi közel 38 milliárd eurónyi megtakarítást ígérve. A munkát azonban nem az eredeti jogszabályokat kidolgozó szakértőkre, hanem új diplomatákra bízták, ami másfél év után egyre több aggályt vet fel. Különösen a növényvédő szerek és kozmetikai vegyi anyagok szabályozásánál figyelmeztetnek diplomaták és civil szervezetek arra, hogy a gyorsítás egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat, miközben az európai ombudsman hivatali visszásság miatt már bírálta a Bizottságot a hatásvizsgálatok hiánya miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×