Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Kósa Lajos, a Fidesz képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. szeptember 22-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Benyújtották a „lex Ruszin-Szendi” határozatot

Kedden benyújtott határozat arra kérné a kormányt, hogy „szükség esetén” szigorítsa a fegyvertartás és -viselés szabályait.

Kósa Lajos kedd reggel be is nyújtotta az Országgyűlésnek „a politikai erőszak terjedése elleni fellépésről” szóló határozati javaslatát, amelyre Németh Szilárd egyszerűen csak „lex” Ruszin-Szendiként utalt posztjában, bár valójában nem törvényről, csak országgyűlési határozat javaslatáról van szó – írja a hvg.hu.

Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke hétfőn, az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján Rétvári Bence belügyi államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kezdeményezni fogják a lőfegyvertartás és -viselés szabályainak szigorítását. Ennek előzménye, hogy egy május 8-i kampányeseményéről készült felvételen az látszik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz oldalán derékmagasságban, a pulóvere alatt egy szögletes tárgy dudorodik ki, amelyről nemrég az Origo állította, hogy pisztoly.

Az ügy kipattanása óta a rendőrség már le is foglalta a volt vezérkari főnök engedéllyel tartott kézifegyverét, illetve – mivel a fegyver politikai gyűlésen való viselése mindenképpen tilos – szabálysértési előkészítő eljárást is indítottak a tiszás katona-politikussal szemben. A kormánypárti politikusoknak ez nem elég, Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy ha Ruszin-Szendi Romulusz többször is fegyverrel ment gyűlésre, akkor azt már bűncselekménynek kell minősíteni, Kósa Lajos pedig a meglévő jogszabályok szigorítását tartotta szükségesnek.

„Teljesen világos, hogy a volt katona viselkedése, hencegése az éles lőfegyverrel elfogadhatatlan és üldözendő” – fogalmazott Kósa a közösségi oldalán.

A most benyújtott javaslat azonban nem konkretizálja, hogy pontosan milyen jogszabályoknak és hogyan kell változniuk, mindösszesen egy hosszú, a politikai erőszak terjedését elítélő elvi nyilatkozat után a kormányt kérné fel, hogy dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat, ennek körében tekintse át a fegyvertartással és fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályokat, és szükség esetén szigorítsa azokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×