Infostart.hu
eur:
364.19
usd:
325.95
bux:
142588.19
2026. november 6. péntek Lénárd
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Elásnák a csatabárdot a kormánypártok, de már a németek 75 százaléka elégedetlen a koalícióval

A mélybe zuhant a német koalíció népszerűsége, ráadásul a szociális állammal kapcsolatos viták miatt erős törésvonal keletkezett a két kormánypát között. Most látszólag békét kötöttek, de a fontos kérdésekben továbbra sincs megegyezés.

Rendkívüli viták jellemezték eddig a kereken négy hónapja regnáló, a konzervatív CDU/CSU pártszövetségből és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíció munkáját. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár mindenekelőtt a külpolitikára összpontosított, miközben a bel-, illetve gazdaságpolitika frontján tornyosultak a feladatok. Ráadásul a viták olyannyira élessé váltak, hogy több elemző megkérdőjelezte a koalíció jövőjét is. Mindezt erősítette az a friss felmérés is, amely szerint a megkérdezett németek 75 százaléka elégedetlen a kormány munkájával.

Az ARD közszolgalati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adataiból kitűnt, hogy a féléves mérleg rosszabb, mint a korábbi, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti kormányé hat hónap után volt. Mellesleg ez a koalíció három év után fel is oszlott. Sőt a válaszadók 77 százaléka vallotta azt, hogy a koalíciós pártok egymás között alig vagy egyáltalán nem találták meg a közös hangot.

Merz kancellár is rossz bizonyítványt kapott: munkáját a megkérdezettek mindössze 33 százaléka értékelte elégedetten.

Aligha jelenthet neki vigaszt, hogy helyettese, a szociáldemokrata Lars Klingbeil teljesítményének értékelése sem sokkal jobb.

Az elmúlt hetekben a CDU/CSU és az SPD mindenekelőtt a szociális állam jövőjéről vitázott, különös tekintettel a szociáldemokraták által sürgetett, a gazdagabb rétegeket és a vállalatokat érintő adóemelésekre. Ennek fő szószólója a a pénzügyminiszteri tisztet is betöltő Klingbeil, illetve pártja volt, Friedrich Merz kancellár ezt határozottan elutasította.

A felmérés szerint ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség a szavazatok 27 százalékára számíthatna, alig megelőzve a radikális jobboldali, a betiltási kísérletekkel hadakozó 25 százalékos AfD-t. Az SPD mindössze 14 százalékot kapna, a negyedik a Zöldek Pártja 11 százalékkal.

Miközben épp a Zöldek most ismét az AfD betiltását kezdeményezték, a felmérések arról tanúskodnak, hogy a radikális párt támogatottsága töretlen. Erre utal az a friss felmérés, amely szerint az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományban, Szász-Anhaltban a párt „utcahosszal” előzné meg a CDU-t is, ha most tartanák a helyi tartományi választásokat. Az Infratest-dimap cég közvélemény-kutatói

az AfD-nek eddig példa nélküli 39 százalékot mértek, míg a CDU-nak mindössze 27-et.

Korábbi elemzések szerint magas a támogatottsága a többi keleti tartományban is, de erősödik a nyugatiakban is.

Ilyen előzmények után aligha véletlen, hogy a kormánypártok megkongatták a vészharangot. Ülést tartott a koalíciós bizottság, amiről a ZDF közszolgálati médium számolt be. A tudósítás szerint a CDU/CSU és az SPD egyaránt az együttműködés szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a megállapodásra való hajlandóságot. A ZDF idézte a kancellár, aki arra utalt, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket meg kell oldani. Merz mindeddig többnyire azt hangoztatta, hogy az általa vezetett koalíció eredményes munkát végzett. Ezúttal azonban

a kancellár elismerte, hogy az elmúlt időszakban hibákat is elkövettek.

Ezek között említette az új alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatos kudarcot, a migráció kezelését és nem utolsó sorban a szociálpolitikát.

A kancellár az elmúlt napok vitái során azt hangoztatta, hogy a szociális államot a jelenlegi gazdasági erővel nem lehet finanszírozni, ezért racionalizálni kell. Erre az alkancellár Lars Klingbeil mellett a legélesebben az SPD társelnöke, egyben munkaügyi miniszter, Bärbel Bas reagált, aki Merz kijelentését egyszerűen „baromságnak” minősítette.

„Egyetértünk abban, hogy meg akarjuk őrizni a jóléti államot Németországban” – fogalmazott ugyanakkor koalíciós bizottsági ülés után a kancellár. Bas pedig azt hangoztatta, hogy nincs szó a jóléti állam lebontásáról vagy a juttatások csökkentéséről, de reformokra szükség van. „Örülök hogy ismét a közös célokra összpontosítunk” – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk

Kijavították a Nyitott Akták hibáját – felajánlja a lemondását Cseh Gergő Bendegúz

Elhárították a nyitottaktak.hu weboldalon azt informatikai hibát, amely miatt a hálózati személyek között megfigyeltek, köztük Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő neve is szerepelt – mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója pénteken a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: új részletek derülhetnek ki a kegyelmi botrányról, kőkemény változások jönnek

Tisza-kormány: új részletek derülhetnek ki a kegyelmi botrányról, kőkemény változások jönnek

Tovább zajlik az elszámoltatás, miközben a Tisza-kormány több területen is komoly változásokat készít elő. A fideszes Pócs Jánost azonnali hatállyal kitiltották a parlamentből, mert megzavarta az Országgyűlés munkáját. Szigorúbb szabályok jönnek a hulladékkoncesszióban és a MOHU működésében, emellett a kormány nagy biztosítási szabályozási csomagot is bejelentett, és véget vetne az Orbán-kabinet fizetős bevándorlási programjának. Kozármisleny visszavonta Matolcsy György díszpolgári címét, a volt jegybankelnök gyanúsítási listája pedig tovább bővülhet, ő azonban csak zárt ülésen hajlandó beszélni. A Médiatanács a reklámadó eltörlését kéri a parlamenttől, a kormány pedig tervet készített arra, hogyan pótolja a magyar talajból hiányzó, hét Balatonnyi vizet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×