Infostart.hu
eur:
366.03
usd:
327.11
bux:
141308.07
2026. október 7. szerda Amália
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Elásnák a csatabárdot a kormánypártok, de már a németek 75 százaléka elégedetlen a koalícióval

A mélybe zuhant a német koalíció népszerűsége, ráadásul a szociális állammal kapcsolatos viták miatt erős törésvonal keletkezett a két kormánypát között. Most látszólag békét kötöttek, de a fontos kérdésekben továbbra sincs megegyezés.

Rendkívüli viták jellemezték eddig a kereken négy hónapja regnáló, a konzervatív CDU/CSU pártszövetségből és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíció munkáját. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár mindenekelőtt a külpolitikára összpontosított, miközben a bel-, illetve gazdaságpolitika frontján tornyosultak a feladatok. Ráadásul a viták olyannyira élessé váltak, hogy több elemző megkérdőjelezte a koalíció jövőjét is. Mindezt erősítette az a friss felmérés is, amely szerint a megkérdezett németek 75 százaléka elégedetlen a kormány munkájával.

Az ARD közszolgalati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adataiból kitűnt, hogy a féléves mérleg rosszabb, mint a korábbi, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti kormányé hat hónap után volt. Mellesleg ez a koalíció három év után fel is oszlott. Sőt a válaszadók 77 százaléka vallotta azt, hogy a koalíciós pártok egymás között alig vagy egyáltalán nem találták meg a közös hangot.

Merz kancellár is rossz bizonyítványt kapott: munkáját a megkérdezettek mindössze 33 százaléka értékelte elégedetten.

Aligha jelenthet neki vigaszt, hogy helyettese, a szociáldemokrata Lars Klingbeil teljesítményének értékelése sem sokkal jobb.

Az elmúlt hetekben a CDU/CSU és az SPD mindenekelőtt a szociális állam jövőjéről vitázott, különös tekintettel a szociáldemokraták által sürgetett, a gazdagabb rétegeket és a vállalatokat érintő adóemelésekre. Ennek fő szószólója a a pénzügyminiszteri tisztet is betöltő Klingbeil, illetve pártja volt, Friedrich Merz kancellár ezt határozottan elutasította.

A felmérés szerint ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség a szavazatok 27 százalékára számíthatna, alig megelőzve a radikális jobboldali, a betiltási kísérletekkel hadakozó 25 százalékos AfD-t. Az SPD mindössze 14 százalékot kapna, a negyedik a Zöldek Pártja 11 százalékkal.

Miközben épp a Zöldek most ismét az AfD betiltását kezdeményezték, a felmérések arról tanúskodnak, hogy a radikális párt támogatottsága töretlen. Erre utal az a friss felmérés, amely szerint az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományban, Szász-Anhaltban a párt „utcahosszal” előzné meg a CDU-t is, ha most tartanák a helyi tartományi választásokat. Az Infratest-dimap cég közvélemény-kutatói

az AfD-nek eddig példa nélküli 39 százalékot mértek, míg a CDU-nak mindössze 27-et.

Korábbi elemzések szerint magas a támogatottsága a többi keleti tartományban is, de erősödik a nyugatiakban is.

Ilyen előzmények után aligha véletlen, hogy a kormánypártok megkongatták a vészharangot. Ülést tartott a koalíciós bizottság, amiről a ZDF közszolgálati médium számolt be. A tudósítás szerint a CDU/CSU és az SPD egyaránt az együttműködés szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a megállapodásra való hajlandóságot. A ZDF idézte a kancellár, aki arra utalt, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket meg kell oldani. Merz mindeddig többnyire azt hangoztatta, hogy az általa vezetett koalíció eredményes munkát végzett. Ezúttal azonban

a kancellár elismerte, hogy az elmúlt időszakban hibákat is elkövettek.

Ezek között említette az új alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatos kudarcot, a migráció kezelését és nem utolsó sorban a szociálpolitikát.

A kancellár az elmúlt napok vitái során azt hangoztatta, hogy a szociális államot a jelenlegi gazdasági erővel nem lehet finanszírozni, ezért racionalizálni kell. Erre az alkancellár Lars Klingbeil mellett a legélesebben az SPD társelnöke, egyben munkaügyi miniszter, Bärbel Bas reagált, aki Merz kijelentését egyszerűen „baromságnak” minősítette.

„Egyetértünk abban, hogy meg akarjuk őrizni a jóléti államot Németországban” – fogalmazott ugyanakkor koalíciós bizottsági ülés után a kancellár. Bas pedig azt hangoztatta, hogy nincs szó a jóléti állam lebontásáról vagy a juttatások csökkentéséről, de reformokra szükség van. „Örülök hogy ismét a közös célokra összpontosítunk” – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Oktatáskutató: „ne ilyet akarjunk” – alapjaiban alakítanák át a tantervi rendszert

Oktatáskutató: „ne ilyet akarjunk” – alapjaiban alakítanák át a tantervi rendszert

Egységes iskolarendszert, az osztályzás helyett a tanulást segítő értékelést és nagyobb tanári önállóságot javasol a Civil Közoktatási Platform. Nahalka István oktatáskutató az InfoRádióban arról beszélt: elképzelésükben együtt tanulnának a különböző társadalmi hátterű gyerekek, a pedagógusok pedig nagyobb szabadságot kapnának a személyre szabott fejlesztéshez.

Brenzovics László az Arénában: bár Ukrajnában nem igazán hajtják rendesen végre a törvényeket, de Kárpátaljára most új világ köszönt

Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta a javaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×