Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Elásnák a csatabárdot a kormánypártok, de már a németek 75 százaléka elégedetlen a koalícióval

A mélybe zuhant a német koalíció népszerűsége, ráadásul a szociális állammal kapcsolatos viták miatt erős törésvonal keletkezett a két kormánypát között. Most látszólag békét kötöttek, de a fontos kérdésekben továbbra sincs megegyezés.

Rendkívüli viták jellemezték eddig a kereken négy hónapja regnáló, a konzervatív CDU/CSU pártszövetségből és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíció munkáját. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár mindenekelőtt a külpolitikára összpontosított, miközben a bel-, illetve gazdaságpolitika frontján tornyosultak a feladatok. Ráadásul a viták olyannyira élessé váltak, hogy több elemző megkérdőjelezte a koalíció jövőjét is. Mindezt erősítette az a friss felmérés is, amely szerint a megkérdezett németek 75 százaléka elégedetlen a kormány munkájával.

Az ARD közszolgalati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adataiból kitűnt, hogy a féléves mérleg rosszabb, mint a korábbi, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti kormányé hat hónap után volt. Mellesleg ez a koalíció három év után fel is oszlott. Sőt a válaszadók 77 százaléka vallotta azt, hogy a koalíciós pártok egymás között alig vagy egyáltalán nem találták meg a közös hangot.

Merz kancellár is rossz bizonyítványt kapott: munkáját a megkérdezettek mindössze 33 százaléka értékelte elégedetten.

Aligha jelenthet neki vigaszt, hogy helyettese, a szociáldemokrata Lars Klingbeil teljesítményének értékelése sem sokkal jobb.

Az elmúlt hetekben a CDU/CSU és az SPD mindenekelőtt a szociális állam jövőjéről vitázott, különös tekintettel a szociáldemokraták által sürgetett, a gazdagabb rétegeket és a vállalatokat érintő adóemelésekre. Ennek fő szószólója a a pénzügyminiszteri tisztet is betöltő Klingbeil, illetve pártja volt, Friedrich Merz kancellár ezt határozottan elutasította.

A felmérés szerint ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség a szavazatok 27 százalékára számíthatna, alig megelőzve a radikális jobboldali, a betiltási kísérletekkel hadakozó 25 százalékos AfD-t. Az SPD mindössze 14 százalékot kapna, a negyedik a Zöldek Pártja 11 százalékkal.

Miközben épp a Zöldek most ismét az AfD betiltását kezdeményezték, a felmérések arról tanúskodnak, hogy a radikális párt támogatottsága töretlen. Erre utal az a friss felmérés, amely szerint az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományban, Szász-Anhaltban a párt „utcahosszal” előzné meg a CDU-t is, ha most tartanák a helyi tartományi választásokat. Az Infratest-dimap cég közvélemény-kutatói

az AfD-nek eddig példa nélküli 39 százalékot mértek, míg a CDU-nak mindössze 27-et.

Korábbi elemzések szerint magas a támogatottsága a többi keleti tartományban is, de erősödik a nyugatiakban is.

Ilyen előzmények után aligha véletlen, hogy a kormánypártok megkongatták a vészharangot. Ülést tartott a koalíciós bizottság, amiről a ZDF közszolgálati médium számolt be. A tudósítás szerint a CDU/CSU és az SPD egyaránt az együttműködés szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a megállapodásra való hajlandóságot. A ZDF idézte a kancellár, aki arra utalt, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket meg kell oldani. Merz mindeddig többnyire azt hangoztatta, hogy az általa vezetett koalíció eredményes munkát végzett. Ezúttal azonban

a kancellár elismerte, hogy az elmúlt időszakban hibákat is elkövettek.

Ezek között említette az új alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatos kudarcot, a migráció kezelését és nem utolsó sorban a szociálpolitikát.

A kancellár az elmúlt napok vitái során azt hangoztatta, hogy a szociális államot a jelenlegi gazdasági erővel nem lehet finanszírozni, ezért racionalizálni kell. Erre az alkancellár Lars Klingbeil mellett a legélesebben az SPD társelnöke, egyben munkaügyi miniszter, Bärbel Bas reagált, aki Merz kijelentését egyszerűen „baromságnak” minősítette.

„Egyetértünk abban, hogy meg akarjuk őrizni a jóléti államot Németországban” – fogalmazott ugyanakkor koalíciós bizottsági ülés után a kancellár. Bas pedig azt hangoztatta, hogy nincs szó a jóléti állam lebontásáról vagy a juttatások csökkentéséről, de reformokra szükség van. „Örülök hogy ismét a közös célokra összpontosítunk” – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×