Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Map Strait of Hormuz and Persian gulf countries
Nyitókép: 200mm/Getty Images

Irán újra tárgyalóasztalhoz ülne a Nyugattal az atomprogramjával kapcsolatban

Az ország külügyminisztere, Abbász Aragcsi levélben vette fel a kapcsolatot európai vezetőkkel, hangsúlyozva, hogy tisztességes és kétoldalú tárgyalásokra van szükség.

Irán készen áll arra, hogy felújítsák a tárgyalásokat az atomprogramjáról a nyugati országokkal, ha tárgyalópartnerei jószándékot mutatnak - húzta alá Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Kaja Kallas európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek azután írt levelében, hogy három európai ország kezdeményezte az Irán elleni szankciók újraindítását az ENSZ-nél.

A brit, a német és a francia kormány azzal indokolta csütörtöki kezdeményezését, hogy Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elindított mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.

A londoni külügyi tárca által csütörtök éjjel ismertetett közös háromhatalmi nyilatkozat szerint Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását, és az iráni nukleáris program így továbbra is egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

Abbász Aragcsi a levelében azt hangsúlyozta, kiegyensúlyozott és tisztességes tárgyalásokra van szükség, továbbá arra, hogy a felek elkerüljék az olyan lépéseket, amelyek veszélybe sodorják a tárgyalások sikerét. A miniszter egyúttal vitatta a három ország lépésének törvényességét, és úgy vélte, a mostani kezdeményezésnek nem lesz érdemi hatása.

Teherán többször hangsúlyozta, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×