Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
H-47M2 Kinzsál orosz hiperszonikus rakéta, amelyet egy MiG-31-es hordoz. Forrás:Wikipédia
Nyitókép: Forrás:Wikipédia

NATO-tisztek is meghaltak Ukrajnában: megszólalt az orosz védelmi tárca

Ukrán hadiüzemekre és katonai repülőterekre mért csoportos csapást nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel, egyebek között Kinzsal hiperszonikus rakétákkal és drónokkal az orosz hadsereg - közölte csütörtökön a moszkvai katonai tárca.

Szergej Lebegyev, a "mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora" csütörtökön a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Kijevben parancsnoksági objektumokat, vezetési pontokat és kommunikációs vonalakat ért csapás. Lebegyev szerint drónokkal és rakétákkal végrehajtott tömeges csapások fegyverraktárakat, katonai alegységek állomáshelyeit és kritikus logisztikai csomópontokat érhettek el.

Azt állította, hogy

egy eltalált külvárosi parancsokságon az ukrán fegyveres erők 25, és NATO-országok mintegy tíz tisztje vesztette életét.

Lebegyev beszámolója értelmében Kijev megyében csapás ért egy kiképzőtábort, amelyben német és brit oktatók képeznek ki ukrán önkénteseket, Csernihiv megyében pedig egy katonai repülőteret.

A moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta Nelipivka települést a donyecki régióban. A minisztérium szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, a "különleges hadművelet" övezetében több mint 1320 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A jelentés a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több drón- és lőszerraktárt, a Szimferopol közepes felderítőhajót, egy Szu-27-es repülőgépet, egy Leopard típusú harckocsit és 12 egyéb páncélozott harcjárművet, két irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 192 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×