Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.26
bux:
123168.85
2026. március 4. szerda Kázmér
The silhouette of soldiers from the Givati Brigade as they prepare for an amphibious exercise.
Nyitókép: David H. Wells/Getty Images

Ezek az országok készek erőiket Ukrajna védelmére áttelepíteni

Az Ukrajnát támogató nyugati szövetségesek szerint a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna részvétele nélkül kijelölni - egyebek között ez is szerepel a tettrekészek koalícióját alkotó országok közös nyilatkozatában, amelyet a Donald Trump és Vlagyimir Putyin amerikai és orosz elnökök közti pénteki alaszkai tárgyalás előtt adtak ki.

A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös közlemény szerint a nap folyamán virtuális csúcstalálkozót tartott a cselekvésre kész országok koalíciója - Coalition of the Willing -, és az online találkozón részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint J. D. Vance amerikai alelnök is.

A megbeszélésen - amelyen Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár elnökölt - a Downing Street tájékoztatása szerint a résztvevők üdvözölték Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő alaszkai csúcstalálkozóját és az ukrajnai vérontás megállítására Trump által kifejtett erőfeszítéseket.

Leszögezték ugyanakkor, hogy a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül kijelölni. Hangsúlyozták: továbbra is olyan megközelítésre van szükség, amely az aktív diplomáciát, az Ukrajnának nyújtott támogatást és az Oroszországra gyakorolt nyomást elegyíti, és olyan diplomáciai megoldást kell elérni, amely biztosítja Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeinek érvényesülését.

A koalíció tagországainak közös közleménye szerint az érdemi tárgyalások kizárólagos feltétele a tűzszünet és az ellenségeskedések tartós beszüntetése.

A Londonban ismertetett nyilatkozat leszögezi:

ha Oroszország az alaszkai csúcstalálkozón nem hajlandó tűzszüneti megállapodásra, akkor erősíteni kell "az orosz hadigazdaságra nyomást gyakorló" szankciókat és szélesebb körű gazdasági intézkedéseket.

A kommüniké kiemeli, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni.

Az országcsoport közös közleménye szerint Ukrajnának robusztus és hiteles biztonsági garanciákat kell nyújtani annak érdekében, hogy hatékonyan megvédhesse szuverenitását és területi egységét.

A Coalition of the Willing (tettrekészek koalíciója) országai

készek az aktív szerepvállalásra, beleértve az ilyen jellegű biztosítékokat nyújtó erők telepítését az ellenségeskedések beszüntetése után.

A nyilatkozat szerint nem lehet korlátozni az ukrán fegyveres erők tevékenységét, illetve együttműködését más országokkal, és Oroszország nem kaphat vétójogot Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának megakadályozására sem.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×