Németországban az egyes tartományok szabályozzák az oktatási területet, és ezek közül kettőben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban már jelenleg is van iszlám oktatás. Most azt követeli a VBE német oktatási és nevelési szövetség, hogy az egész országban, mind a 16 tartományban vezessék ezt be. Mint Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója az InfoRádióban elmondta, különböző okokra hivatkoznak. Egyrészt 1,6 millió muszlim diák van Németországban, akiket szerintük nem radikális szélsőségeseknek kellene oktatniuk Korán-iskolákban, hanem az iszlám-tanításnak államilag felügyelt keretek között kell megtörténnie. Kérdés persze, hogy miként működjön mindez, és hogy nem váltana-e ki a kívánttal ellentétes hatást egy ilyen intézkedés.

„A feltételek mindenesetre adottak. 5,5 millió muzulmán él Németországban, 1,6 millió a tanuló, és exponenciálisan nő a számuk. Kiváltképp a Ruhr-vidék egyes nagyvárosaiban és Berlinben, de sok más német nagyvárosban is a tanulók között már 20-30-40 százalék, egyes helyeken még több a muzulmán tanulók aránya. Mi több, nagyon sok helyen már az iskolai kantinban is csak muzulmán, halal előírások szerint főznek ételt, disznóhúst már egyáltalán nem adnak. Éppen Gelsenkirchenben van egy olyan iskola, ahol bevezetik a kizárólagos halal étkezést az iskolákban a muzulmán diákokra való tekintettel, így ez az összes diákot érinti majd" – hozott példákat Bauer Bence.

Nehéz kérdés viszont a tanárok, oktatók száma és képzettsége. A török állam eddig nagyon sok pénzt adott a Korán-iskolák oktatóinak a képzésére. Most ezt a német államnak kellene valamilyen módon átvennie, csakhogy nincsenek erre szakképzett személyek, nagy a tanácstalanság. Bauer Bence szerint most engedményeket próbálnak tenni Németországban a muzulmán közösségek számára, ebbe a sorba tartozik ez az oktatási ötlet. Azt is ide sorolta a szakértő, hogy a német közélet egyre Izrael-kritikusabb, vagy hogy egyre inkább próbálják tolerálni a fejkendőviselést Németországban. Egyértelműnek látja a tendenciát: befogadni és elfogadni az iszlámot, és gyakorlatilag megtenni mindent, hogy az iszlám közösség jobban érezze magát. Megjegyezte azonban, hogy mindeközben az „őshonos” lakosságról csak kevés szó esik.

Abból a két tartományból, ahol már van iszlám oktatás, még nincs elég tapasztalat, de Bauer Bence eredményességről nem beszélne, hiszen nem kizárt, hogy a muzulmán szülők a gyerekeiket más helyekre, más Korán-iskolákba is elküldik. A muzulmán közösség nagyon összetart és egybezár, az állami intézményeken kívül sok más közösségi lehetőségük is van, ahol a saját világképük alapján oktathatják a gyerekeket.

„Szerintem az egész muzulmán világ szekularizációhoz történő viszonya, a kereszténységhez történő viszonya nagy kérdőjel. Nagyon szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy egy állami iskolában egy olyan muzulmán oktatást tudnának-e garantálni, amely a muzulmánokat közelebb hozza az európai kultúrához. Inkább az ellenkező tendenciát látom, azt, hogy

az európai országok egyre jobban iszlamizálódnak.”

Az iszlám közösség mindezzel kapcsolatban megosztott. Sokan pozitívan fogadják a törekvést, de a muzulmán szülőknek az a fontos, hogy az iszlám előírásai szerint tanuljanak a gyerekek, az iszlám tárgyakból jó jegyeket kapjanak, és az összes többi tantárgy számukra annyira nem lényeges. Emiatt Bauer Bence naiv elképzelésnek tartja a muzulmánok nagyobb mértékű bevonását az iskolarendszerbe, a társadalomba, hiszen az iszlám a saját szabályai alapján gondolkodik.

A többségi német társadalom körében nagy kritikát váltott ki az iskolai iszlámtanítás ötlete. Habár ez még csak egy javaslat, a szekértő szerint a németek sok téren úgy látják, hogy ellopják a hazájukat, hogy túl sok engedményt tettek a migrációval és az iszlámmal kapcsolatosan. Az utóbbi tíz évben több millió ember érkezett az országba, jórészt muzulmán hátterűek, és ez nagyon megváltoztatta Németország mindennapjait.

„Akár az oktatásról beszéltünk, akár a lakhatási kérdésekről, a szociális ellátórendszerekről, a munkaerőpiacról, a közbiztonság állapotáról, ezekben rossz irányba ment Németország. A szavazók elégedetlenek – erről szól akár az is, hogy az AfD manapság már 25 százalékon áll és a legnépszerűbb német párt” – mondta Bauer Bence.

Szerinte a muzulmán kisebbségnek inkább alkalmazkodnia kellene a többségi társadalomhoz, de pont a fordítottja történik: a német társadalom próbál igazodni a muzulmánokhoz, a migrációhoz, ami összességében nem vezet jóra. További szempontként említette, hogy a muzulmán nők nem 30 évesen vállalnak gyermeket, mint egy német nő, hanem 18 évesen szülik meg az első gyermeküket, és nem átlagosan 1,3 vagy 1,4 gyermekük van, hanem messze 3 fölött. Azaz meg fog változni a német lakosság struktúrája, és ha most – akár radikálisan – csökkentik is az érkező migránsok számát, a már Németországban élő muszlim migránsok közössége a társadalom többi részénél gyorsabban fog bővülni.