A kancellár és külügyminisztere, Johann Wadephul az elmúlt időszakban több alkalommal is elítélte a gázai övezeti izraeli támadásokat, különös tekintettel az ottani palesztin lakosság rendkívüli humanitárius szenvedéseire. Merz annak nyomán hozott döntést az övezetben Izrael által bevethető fegyverek szállításának leállításáról, hogy a Netanjahu-kormány az övezet teljes elfoglalása, saját magyarázata szerint a Hamász terrorszervezettől való felszabadítása mellett döntött.

Németország hosszú ideje Izrael legfőbb fegyverszállítója, a közel-keleti ország támogatása pedig a Merkel-korszak első évei óta egyfajta önként vállalt nemzeti kötelezettség, amivel Németország a holokauszt idején a zsidókkal szembeni náci bűnöket törleszti.

Elemzők szerint ez a vállalás a magyarázata annak, hogy a keresztény pártok több politikusa bírálta az Izraelbe irányuló fegyverszállítások korlátozását, illetve az ezzel kapcsolatos kommunikáció hiányát. A fő vád úgy hangzott, hogy a fegyverexport korlátozásával a német kormány "kockázatos irányváltást" hajt végre Izraellel kapcsolatos politikájában. A bírálathoz mind CDU-ból, de elsősorban a CSU-ból többen csatlakoztak.

Roderich Kiesewetter, a CDU biztonságpolitikai felelőse a kormány döntését "súlyos politikai és stratégiai hibának" minősítette. Az Izraellel való biztonsági együttműködést, a zsidó élet és Izrael állam védelme iránti elkötelezettséget megkérdőjelezhetetlennek nevezte. Azzal vádolta a kormányt, hogy meghajol az "utcai antiszemita csőcselék", valamint a Hamász könyörtelen hadviselése előtt.

A kisebbik keresztény párt, a CSU több politikusa a döntést "megkérdőjelezhetőnek" nevezte. Néhányan úgy értékelték, hogy az eltávolodást jelent az Izraellel szembeni több évtizedes külpolitikai folytonosságtól, és "legalábbis magyarázatra szorulna".

A kancellária kereszténydemokrata vezetője, egyben Merz fő bizalmasa, Thorsten Frei ugyanakkor visszautasította a "saját sorokból" elhangzott vádakat. "Semmi kétség nem fűződhet ahhoz, hogy az ország Izrael-politikájának alapvető irányai változatlanok maradnak" – fogalmazott a kancelláriaminiszter.

Németország továbbra is támogatja Izraelt mindenben, ami létének és biztonságának védelméhez szükséges

– hangsúlyozta Frei.

Utalt arra, hogy az export felfüggesztése olyan fegyverekre vonatkozik, amelyeket a Gázai övezetben lehet felhasználni. Frei szerint ez "jól átgondolt és világos" reagálás Izrael bejelentésére, miszerint az övezetben kiterjeszti katonai műveletét, és elfoglalja Gáza városát. A döntés valójában a régió humanitárius helyzete miatti aggodalmat tükrözi.

Az exporttilalom azonban nem érinti azokat a fegyvereket, amelyek Izrael önvédelmét szolgálják többi között a légvédelem és a tengeri védelem terén. "Ezeken a területeken továbbra is természetesen teljes mértékben támogatjuk Izraelt" – idézték a portálok a minisztert.

Reagált a bírálatokra a kancellár, mindenekelőtt azt hangsúlyozva, hogy az Izraellel való szolidaritás változatlan. E politika legfőbb elvei nem változtak – fogalmazott az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban Friedrich Merz.

"A szolidaritás azonban nem jelenti at, hogy minden döntést támogatunk" – jelentette ki. Németország továbbra is segíteni fogja Izraelt abban, hogy megvédje magát. De nem szállít fegyvereket olyan konfliktusban, amely több százezer civil áldozatot követelhet – tette hozzá.

Ebben a kérdésben nem értünk egyet Izraellel

– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a barátságnak el kell viselnie a kölcsönös kritikát is.

Támogatta ugyanakkor a kancellár döntését a korábbi szociáldemokrata parlamenti elnök, a Merz-kormány jelenlegi SPD-s minisztere, Bärbel Bas. Elutasította azt az állítást, hogy Merz elárulta volna Izraelt. "A közel-keleti országot továbbra is támogatnunk kell, de nem feledkezhetünk meg a Gázai övezetben élőkről emberekről" – jelentette ki.

Ugyanakkor azt tanácsolta a kancellárnak, hogy a jövőben saját pártcsoportján belül "jobban kommunikáljon" ebben a kérdésben.