Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
koszovó zászló
Nyitókép: Pixabay

A balkáni ország, ahol 37. próbálkozásra sem alakult meg a parlament

Több mint négy hónapja nincs parlamentje Koszovónak.

Harminchetedik próbálkozásra sem alakult meg a koszovói parlament, a szerdai ülést mindössze 1 perc 55 másodperc után megszakították. A korelnök péntekre hívta össze az újabb ülést, hogy a választások után több mint négy és fél hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.

A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz. A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.

Vitát váltott ki már a házelnök megválasztásának a módja is, és a szerdai ülés éppen emiatt nem tudott folytatódni, ugyanis már az ülés kezdetén egyértelművé vált, hogy 52 képviselő nem nyilvános, hanem titkos szavazást követel, míg a legtöbb képviselővel bíró Önrendelkezés ennek ellenkezőjét szeretné. Ahhoz, hogy megváltoztassák a szavazás módját, a képviselők többségének szavazatára van szükség, azaz a kezdeményezést 61 politikusnak kell támogatnia.

A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.

Címlapról ajánljuk
Magas tőkepiaci hozamot keres? Az indiai eszközök nagy lehetőségeket kínálnak

Magas tőkepiaci hozamot keres? Az indiai eszközök nagy lehetőségeket kínálnak

India öles léptekkel zárkózik fel a fejlett országokhoz. Ebben nemcsak a kedvező gazdaságföldrajzi és a még mindig kedvező demográfiai adottságok segítik, hanem az úgynevezett jó kormányzás is: a kormányzat szisztematikusan támogatja a hazai gyártást, stabilizálja a szabályozási kereteket, és egyszerűsíti az adózást, ráadásul a belső fogyasztói bázis is gyorsan nő. Bár a kilátások jók, kockázatok továbbra is vannak, és ezekre a befektetőknek is figyelniük kell.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×