Péntek óta tart a fegyveres konfliktus Izrael és Irán között. A zsidó állam célzott támadásokkal likvidálta az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőit, valamint olyan atomtudósokat, akik az ország nukleáris programjának fejlesztésén dolgoztak. Izrael állítása szerint a megelőző csapás azt a célt szolgálta, hogy meggátolják, hogy Irán nukleáris fegyvert tudjon létrehozni, ezért is volt a célpontok között több nukleáris létesítmény is. Donald Trump amerikai elnök közölte, tudtak az izraeli megelőző csapás megindításáról, de nem vállaltak benne szerepet. Később pedig arra figyelmeztette Teheránt, hogy ha amerikai érdekeltségeket ér támadás a térségben, akkor minden korábbinál keményebb lesz a reakció.

Donald Trump hétfőn a G7-ek csúcstalálkozóját is ott hagyta a közel-keleti helyzetre hivatkozva, de az továbbra is kérdés, hogy az Egyesült Államok beavatkozik-e az izraeli–iráni háborús konfliktusába. Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint az Egyesült Államok szándékait részben Donald Trump megnyilvánulásaiból, részben kiszivárgott és a sajtóban megjelent információkból lehet sejteni, és ez alapján úgy véli, az rajzolódott ki, hogy Trump elnök elhatározta: beavatkozik a konfliktusba.

Kedden Donald Trump azt írta a Truth Social közösségi oldalon, hogy feltétel nélküli megadást vár el Irántól. Egy másik bejegyzésében Ali Hamenei ajatollahra utalva az amerikai elnök azt írta, hogy „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”. Hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van - nem fogjuk kiiktatni őt, legalábbis egyelőre”. Trump egyben óva intett attól, hogy Irán civileket vagy amerikai katonákat vegyen célba, és úgy fogalmazott, hogy "fogytán a türelmünk". Válaszként az ajatollah közölte: Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak, és Iránra nem lehet sem békét, sem háborút rákényszeríteni.

Novák Attila szerint Ali Hamenei válasza is azt vetíti előre, hogy

Washington lépni fog, és úgy véli, az amerikaiak jelenleg előkészítik a bunkerromboló bombával történő csapásmérést, a többit már az izraeli erők el tudják végezni.

A szakértő kiemelte, hogy a fordói urándúsító a föld alatt van, így csak speciális bombával lehet megsemmisíteni vagy olyan kárt tenni benne, ami ellehetetleníti a munkavégzést. A bunkerbontó bombához viszont speciális, B2-es repülőre van szükség, ami csak az amerikaiaknak van.

„Izrael enélkül nem tudja befejezni a háborút, illetve nem mondhatja el, hogy elpusztította vagy jelentősen visszavetette az iráni atomprogramot, de azt egyelőre nem tudni, hogy erről a csapásmérésről milyen formában szerzünk majd tudomást, elnöki bejelentés vagy katonai jelentés útján” – mondta Novák Attila.

Az NKE tudományos főmunkatársa szerint az akció egy időre mindenképpen visszavetné Irán katonai célú urándúsítási programját, és mivel a nyersanyag-beszerzési forrásait Izrael és az USA ellenőrzi, így nem valószínű, hogy egyhamar módjuk lesz feketepiacról pótolni. Novák Attila hozzátette, az nem jelenthető ki, hogy soha nem kezdődik majd újra az urándúsítás, de egyes szakértők szerint akár évekre is visszavethetik Teherán ezen képességét.

Irán lehetséges válaszcsapásaival kapcsolatban a szakértő elmondta, Izraelt folyamatosan lövik ballisztikus rakétákkal, de ezek katonailag nem értékelhető lépések, sokkal inkább a civil lakosság terrorizálása, Izrael félelemben tartása lehet a célja.

Ha eredményt nem is tud így Teherán elérni, de még hetekig elhúzhatja a felőrlő háborút.

„Azt egyelőre nem tudni, hogy Izrael intéz-e támadást Ali Hamenei ajatollah ellen, bár volt arról híresztelés, hogy Donald Trump ezt megvétózta” – mondta Novák Attila. A tudományos főmunkatárs hozzátette, a Moszad mélyen behatolhatott a teheráni vezetésbe és a Forradalmi Gárdába is, és Benjamin Netanjahu is azt hangoztatta pár napja, hogy a vallási vezető kiiktatása a vége felé tolná a konfliktust, ám valószínűleg Jeruzsálem még mérlegel: el kell dönteniük, hogy rezsimváltást szeretnének-e elérni, vagy elegendő a nukleáris program leállítása, lassítása.

A szakértő leszögezte: ha Ali Hameneit megölik, kérdéses, hogy milyen következményekkel kell utána számolni. Lehetséges, hogy romlik a helyzet, és még radikálisabb vezetők kerülnek hatalomra. Izraelnek ezzel az eshetőséggel is számolnia kell, és már többen is feltették a kérdést, hogy vajon mi lesz a háború kimenetele.