Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Megrongálódott lakóépület Teheránban 2025. június 13-án, az Irán ellen végrehajtott izraeli légicsapások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Izrael megint lecsapott Iránra

A június 12-ről 13-ra virradó éjszakai légicsapásokat pénteken újabbak követhették.

A CNN amerikai hírtelevízió az iráni állami médiára hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael újból légtámadást intézet a perzsa állam ellen. Ezúttal az ország északnyugati részén fekvő Tabriz városából jelentettek robbanást, amit nagy füstfelhő követett.

A Fársz hírügynökség is megerősítette ezt, hozzátéve, hogy az izraeliek Kelet-Azerbajdzsán tartományban mintegy 10 helyszínt vettek célba. A Tasnim hírügynökség pedig azt jelentette, hogy a Tabriz repülőterét „súlyos izraeli támadás érte”.

Az iráni állami televízió arról is beszámolt, hogy az éjszakai izraeli akcióban többen megsebesültek. Az áldozatok között van Ali Shamhani, az ország legfőbb vallási vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak az egyik vezető tanácsadója.

A Reuters-nek iráni források azt mondták, hogy legalább 20 magas rangú katonai vezető is életét vesztette a légtámadásokban. Állítólag a halottak között van Hosszein Szalami vezérőrnagy, az Iráni Forradalmi Gárda vezetője, valamint Hamid Vahedi dandártábornok a légierő parancsnoka. Úgy tudni, hogy elesett Mohammad Bagheri tábornok, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, továbbá Amir Ali Hajizadeh vezérőrnagy, a Forradalmi Gárda Űrparancsnokságának vezetője, illetve a légvédelmi parancsnokság vezetője, Daoud Shihian is.

Az izraeliek nemcsak katonai és nukleáris létesítményeket támadtak, hanem magas rangú iráni vezetőket, valamint olyan mérnököket, tudósokat, akik kulcsszerepet játszanak az ország atomfegyverkezési programjában.

Közben az is kiderült, hogy az izraeli légtámadásokat Iránba beszivárgott Moszad ügynökök is segítették. Az X-en megjelent videó szerint a különleges egységek tagjai a légvédelem elleni csapásoknál célpontokat jelöltek meg a repülőgépeknek, illetve segítettek a bombák, rakéták rávezetését.

A The War Zone úgy tudja, hogy az izraeli titkosszolgálat hónapok óta készült a támadásra és már jó előre ügynököket küldött iránba. A feladatuk egyrészt az volt, hogy felderítsék a légvédelmi fegyverek pontos elhelyezkedését, illetve kiderítsék hol laknak, merre mozognak az iráni katonai és politikai vezetők. Még egy titkos drónbázist is létrehoztak - ahogy az egyik izraeli forrás mondta - "Irán szívében". Innen aztán a támadások kezdetekor öngyilkos robotokkal mértek csapásokat elsősorban a perzsa légvédelemre, illetve a kiszemelt katonai vezetőkre.

Ugyanakkor Szíriában megtalálták az egyik izraeli F-15I "Ra'am" csapásmérőgép egyik póttartályát. Az üzemanyag tanktól a gép személyzete szabadult meg, miután kifogyott belőle a hajtóanyag.

Ez megszokott dolog a nagy távolságú csapásmérő bevetéseknél, mivel az üres tartályok nagy légellenállása lassítja a gépet és növeli az üzemanyag fogyasztását.

Izrael bejelentette, hogy Irán ismét drónokkal támadta a zsidó államot. Mint közölték a robotok nem jutottak át a zsidó állam légvédelmén. Ezzel szemben az iráni félhivatalos hírügynökség tagadta, hogy Teherán válaszcsapást mért volna Izraelre. Fársz ügynökség szerint, "a visszavágás a közeli jövőben várható".

Címlapról ajánljuk
Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

A figyelmi képességek területén jelentős javulást tapasztaltak azoknál a 12–14 közötti fiataloknál, akik részt vettek az úgynevezett digitális detox programban, vagyis önként vállalták, hogy minimálisra csökkentik a monitorok, képernyők előtt töltött időt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

Szerte a világban egyre nagyobb összegeket fordítanak a hadseregek fenntartására és fejlesztésére, miközben ezzel párhuzamosan a katonai tevékenységek súlyos, gyakran figyelmen kívül hagyott környezeti hatásokat okoznak. Az elmúlt években a geopolitikai feszültségek és háborús konfliktusok nyomán újrafegyverkezési hullám indult, amely nemcsak biztonságpolitikai, hanem klímavédelmi szempontból is aggasztó következményekkel jár. A hadseregek hatalmas üvegházhatásúgáz-kibocsátása jelentős tényezővé vált a globális emisszió alakulásában, miközben ezek a kibocsátások alig szabályozottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×