Infostart.hu
eur:
366.32
usd:
326.83
bux:
143233.8
2026. október 7. szerda Amália
(B-j) Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Friedrich Merz kancellárjelölt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, valamint Lars Klingbeil és Saskia Esken, a Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnökei a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott kormánykoalíciós megállapodás aláírási ünnepségén Berlinben 2025. május 5-én. A CDU/CSU és az SPD 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Gázra lép a német kormány: „turbóprogram” indul a gazdaság fejlesztésére

Több mint hatvan intézkedést tartalmaz az a program, amelyet a kormány koalíciós bizottsága határozott el a két éve tartó recesszió sújtotta német gazdaság fellendítésére. Friedrich Merz kancellár szerint már a palament július közepén kezdődő nyári szünetéig demonstrálni kívánják az első eredményeket.

Több mint három hete lépett hivatalba a Friedrich Merz vezette, a konzervatív CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíciós kormány. Noha a koalíciós megállapodás a legfőbb célok között a gazdaság fejlesztését említette, az elmúlt három hétben – legalábbis a nyilvánosság előtt – a migrációval, valamint a biztonság erősítésével és a külpolitikával összefüggő kérdések domináltak.

Ilyen előzmények után állt elő a pártelnökök, azaz a CDU-s Friedrich Merz, a CSU-t képviselő Markus Söder és az alkancellár, egyben pénzügyminiszter SPD-elnök Lars Klingbeil vezette koalíciós bizottság a gazdaság fejlesztését célzó, a média által „turbóprogramnak” keresztelt intézkedéscsomaggal. Mindezt a kancellár azzal kommentálta, hogy mielőbb eredményeket kívánnak elérni, minél előbb teljesíteni akarják a választóknak tett ígéreteiket.

„Az év közepére mindenki számára láthatóvá kell tenni, hogy Németország halad előre”

– idézte a ZDF közszolgálati médium a kancellárt.

A csomag több mint hatvan olyan intézkedést tartalmaz, amelyek a beszámolók szerint prioritásnak minősülnek. Így mindenekelőtt a beruházások előmozdítását, a közigazgatás digitalizálását, az energiaköltségek, továbbá a vállalatok, illetve a háztartások adóinak csökkentését. De többek között csökkenteni kívánják az élelmiszerek áfáját a vendéglátóiparban, illetve adócsökkentéseket terveznek több más szektorban is.

Az már az már elmúlt napokban a kiszivárgott viták alapján ismertté vált, hogy a munkavégzés hatékonysága érdekében rugalmasabbá kívánják tenni a napi, illetve heti munkaidőt, és az is, hogy nagyszabású nyugdíjreformot terveznek. Többek között biztosítani kívánják, hogy a garantált nyugdíj elérje az átlagjövedelem 48 százalékát, de szabályoznák a korai nyugdíj biztosítását, mint ahogy az úgynevezett „aktív” nyugdíj, azaz a korhatár elérése utáni folytatódó munkavállalás vonzóbbá tételét.

A média szerint hivatalos nevén „azonnali programról” van szó, amely az erről szóló ismertető bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy Németország történelmi kihívások előtt áll. Kiemeli a beruházások ösztönzését, amit a vállalatok számára adócsökkentésekkel kíván előmozdítani.

A tudósítások szerint a szakértői visszhang vegyes volt. „A német ipar üdvözli a koalíció által bejelentett programot a gazdaság megerősítésére, és sürgeti a végrehajtást” – nyilatkozott Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségi kormány a nyári szünet előtt konkrét gazdasági projekteket akar elindítani.

A koalíció terveit ugyanakkor élesen kritizálta a mindenkori német kormány mellett működő gazdasági tanácsadó testület, az úgynevezett bölcsek tanácsa elnöke. Veronika Grimm szerint több intézkedés megkérdőjelezhető. „Ezek költséges intézkedések egy olyan időszakban, amikor valójában nem engedhetjük meg magunknak az ilyen választási ajándékokat” – értékelt a közgazdász.

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Ha nem lesz benne a jövő évi költségvetésben a béremelés, akkor fog további figyelemfelhívó lépéseket tenni a Pedagógusok Szakszervezete – hangsúlyozta az InfoRádióban az érdekképviselet elnöke. Totyik Tamás azt is mondta, hogy a párbeszéd elindult az oktatási tárcával, az egyik felmerült kérdés, amelyet tisztázni kell az, hogy kié legyen az iskola. Ezt a témát feszegette a Pedagógusok Szakszervezetének konferenciája is.

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×