Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329.03
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Luís Montenegro, a Demokratikus Szövetség pártkoalíció vezetője (k) köszönti támogatóit a Lisszabonban rendezett kampányeseményen 2024. március 8-án. Portugáliában március 10-én tartanak előrehozott parlamenti választást.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Tiago Petinga

Kérdőjelből lett a legtöbb a portugál választások után

Portugáliában a vasárnap tartott előre hozott parlamenti választásokon Luís Montenegro miniszterelnök jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetsége (AD) nyert, de nem sikerült többséget elérnie.

Portugáliában a vasárnap tartott előre hozott parlamenti választásokon Luís Montenegro miniszterelnök jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetsége (AD) nyert, de nem sikerült többséget elérnie. A szavazatok 32,7 százalékát szerezte meg, 89 helyet a 230 fős parlamentben.

A Szocialista Párt (PS ) a szavazatok 23,4 százalékát, a jobboldali Chega pedig 22,6 százalékát gyűjtötte be.

A tavalyi parlamenti választásokon az AD kisebb arányban, 29 százalékkal győzött, de az így fölálló kisebbségi kormány idén összeomlott, miután márciusban a parlament nem szavazott bizalmat a kormánynak.

A bizalmi szavazást Luís Montenegro javasolta, miután az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét családja tanácsadó cégének ügyeivel kapcsolatban.

Luís Montenegro, az AD vezetője és megbízott miniszterelnöke hétfőn hajnalban bejelentette: kizárt, hogy koalícióra lép a Chegával.

Az idei választásokat olyan kérdések uralták, mint a lakhatás és a bevándorlás.

A kormányzati statisztikák szerint 2018-ban kevesebb mint 500 ezer legális bevándorló tartózkodott az országban. Az idei év elejére azonban már több mint 1,5 millióan voltak, akik közül sokan a turizmusban és a mezőgazdaságban dolgoztak.

A lakhatási válság az elmúlt tíz évben az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedését eredményezte. A portugál statisztikai hivatal adatai szerint a lakásárak tavaly 9 százalékkal emelkedtek. A fővárosban, Lisszabonban és környékén, ahol mintegy 1,5 millió ember él, a bérleti díjak 30 éve nem látott mértékben nőttek, több mint 7 százalékkal emelkedtek.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×