Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
first round of the presidential election in Bucharest, Romania, on May 4, 2025. (Photo by Alex Nicodim/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: NurPhoto

Román elnökválasztás: jóval többen szavaznak, mint az első fordulóban

Csaknem kétszeres a részvétel a külföldi szavazókörökben, Romániában vasárnap lesz a voksolás.

Szombat délután három óráig csaknem 426 ezren szavaztak a külföldi szavazókörökban, ez majdnem a duplája az első fordulóban regisztrált részvételnek.

A legtöbben Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban és Moldovában voksoltak - írja a Digi24.

Romániában holnap reggel kezdődik a voksolás, amely eldönti, hogy a magyarellenes AUR jelöltje, George Simion, vagy a függetlenként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan lesz-e az ország következő elnöke.

Szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt román elnökválasztás vasárnapi döntő fordulóján részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kiadott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek. Figyelmeztetnek, hogy ha közösségként nem szólnak bele a saját jövőjüket érintő kérdésekbe, mások fognak dönteni helyettük. Ugyanakkor a nyilatkozat nem áll ki egyik jelölt mellett sem.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×