Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Nicusor Dan bukaresti polgármesternek, független jelöltnek, George Simionnak, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének és jelöltjének, Crin Antonescunak, a kormánykoalíció közös jelöltjének (felső sor, b-j), illetve Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnöknek, független jelöltnek és Elena Lasconinak, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökének és jelöltjének (alsó sor, b-j) választási plakátja Bukarestben 2025. május 2-án. A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én rendezik Romániában.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

"A nem képviselt többség dühe" - A szakértő szerint a román elnökválasztás nem arról szól, hogy ennyi a szélsőséges

Éles küzdelemre lehet számítani a romániai elnökválasztás hétvégi második fordulójában. A diaszpórában már pénteken megkezdődött a szavazás. A jelöltek esélyeiről az InfoRádió Szilágyi Mátyás volt nagykövetet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte.

Pénteken megkezdődik a romániai elnökválasztás második fordulója, két jelölt verseng. Az első fordulóban az egészen világosan magyarellenes jelölt kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele, az InfoRádió által megkérdezett Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mégis zárulhat az olló a közvélemény-kutatások alapján.

"Több olyan eredmény is napvilágot látott a héten, ami nem az első forduló 41:20-as eredményét tükrözte, hanem vagy csak kicsivel vezetett George Simion, vagy 48:48 volt az állás. Természetesen eltérnek ezek az eredmények, van olyan felmérés is, amely továbbra is 54-57 százalékos szimpátiát lát George Simion mellett, de gyakoribbak az olyanok, amelyek kiegyenlített versenyt mutatnak Simion és Nicusor Dan bukaresti főpolgármester között" - részletezte Szilágyi Mátyás.

Hozzátette, nagyon sok függ a részvételi aránytól, az jelentősen emelkedhet az első fordulóéhoz képest, akár 60-65-re is az 53 százalékról, ez a főpolgármester esélyein javíthat.

Az RMDSZ közben határozottan Nicusor Dan mellett áll, az ő támogatására szólítja fel a romániai magyar választókat, miközben George Simion másfél millió szórólapon a magyar miniszterelnök fotójával kampányol, mondván, hogy ők jól együtt tudnak majd működni. Szilágyi Mátyás ez utóbbit kommentálva azt mondta, ez "választási manipuláció lehet" szakértők szerint, de tény, hogy Erdélyben nagyon sok helyen megjelent ilyen papír. Ám a volt nagykövet szerint a magyar választók és az egész erdélyi magyar közösség érdekelt egy nyugodt, stabil, konszolidált helyzetben, ahol a jogállamiság, a demokrácia érvényesül, illetve a nemzeti kisebbségi jogokat és az esélyegyenlőséget maximálisan tiszteletben tartják.

"Ennek megfelelően Kelemen Hunor szövetségi elnök egészen határozottan Nicusor Dan támogatására szólította fel a magyar választókat" - tette egyértelművé.

A Magyar Külügyi Intézet honlapján megjelent elemzés szerint a protest szavazók és a "nemzeti-kommunista" szimpátiájú választói tömeg akár 40-45 százalékot is kitehet Romániában. Erről Szilágyi Mátyás - mint az elemzés szerzője is - elmondta, hasonló tendencia más uniós tagállamokban is körvonalazódik másfél-két éve, példaként Németországot és Franciaországot említette.

"Látszik az, hogy a szuverenista szélsőjobbos jelölt, George Simion mögötti 41, de akár 45-48 százalék is bőven összeállítható a protest szavazók és a szokásos szélsőséges nemzeti-fundamentalista szavazók táborából" - jelentette ki, s visszautalt a tavalyi, megsemmisített első fordulós választási eredményre is, ami már előre jelezte a mostani eredményt, amely révén a kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu a harmadik helyen végezve be sem jutott a második fordulóba, szemben a két "rendszerkritikus" jelölttel.

Az embereknek szerinte - főleg az utóbbi évtizedekben a vesztes oldalon álló társadalmi szegmenseknek, illetve a diaszpórában élő mintegy 5-6 millió román elég nagy részének - láthatóan elegük van a bürokratikus, tehetetlen kormányzásból, a mindent ellepő korrupcióból, illetve abból, hogy a legkomolyabb társadalmi, szociális, gazdasági problémáikra nem kapnak hiteles válaszokat. Ezt a politológusok, szociológusok úgy fogalmazzák meg, hogy "a nem képviselt többség dühe", amely mögött akár teljesen különböző világnézetű emberek tömegei állnak.

"Tehát itt nem arról van szó, hogy ez a nagyon nagy tömeg egységesen szélsőséges vagy szélsőjobboldali lenne, erről szó sincs. Egy protest szavazás történik jelen pillanatban. Ehhez még hozzájárul a gazdasági-pénzügyi válság, amibe Románia jutott 2024 végén, 2025 elején" - tisztázta Szilágyi Mátyás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×