Az elmúlt hetek rendkívüli viták és hasonló indulatok közepette zajlottak. A február végi előrehozott parlamenti választások eredményeként eldőlt, hogy a győztes, a Friedrich Merz vezette CDU és a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU a vesztes szociáldemokratákkal kíván nagykoalíciót alkotni. A két fél meg is kezdte a koalíciós egyeztetéseket, és ennek keretében hosszú távra szóló, "csillagászati" hitelcsomagot terjesztettek elő.

A csomag 900 milliárd euróról szól, ebből 400 a hadsereg erősítését tűzi ki célul, míg 500 milliárd a gazdaság, ezen belül mindenekelőtt az elavult országos infrastruktúra fejlesztését. Utóbbiból 100 milliárd eurót az éghajlatvédelemre és a gazdaság éghajlatbarát átalakítására fordítanak. A két, hivatalos nevén különleges pénzügyi alap (Sondervermögen) elfogadtatásához azonban az érvényben lévő, az alaptörvényben is rögzített hitelvelvételi korlátozás, az úgynevezett adósságfék enyhítése volt szükséges. Az alkotmánymódosításhoz pedig parlament mindkét házában kétharmados támogatás kellett.

A CDU/CSU és az SPD az immár ellenzékbe kényszerült Zöldek Pártjának támogatásával a Bundestagban kedden már megszerezte ezt a többséget, amit

pénteken a tizenhat német tartomány képviselőiből álló felsőház, a Bundesrat is biztosított.

Mind a Bundestag, mind a Bundesrat döntését ugyanakkor éles viták előzték meg, az ellenzéki radikális jobboldali AfD-vel az élen ugyanis a Zöldek kivételével a többi parlamenti párt, mindenekelőtt a Baloldal Pártja (Die Linke) tiltakozott a hosszú távú eladósodás ellen. A két párt az eladósodást jelentő hitelcsomagokat a karlsruhei alkotmánybírságnál igyekezett – sikertelenül – megtorpedózni, azzal érvelve, hogy a leendő kormány becsapta a választókat, akikre a hosszú távú eladósodással rendkívüli terheket ró.

A parlament alsóházában, mint ahogy a nap folyamán a Bundesratban is, a szükségles támogatás jelentős volt. A Szövetségi Tanácsban a 69 tartományi képviselő közül 53 szavazott az alkotmánymódosítás, illetve ennek keretében a hitelfelvételi csomagok mellett, ami 7 vokssal haladta meg a kellő többséget. Brandenburg, Rajna-Pfalz, Szász-Anhalt valamint Türingia tartományok képviselői tartózkodtak a szavazástól (ez a Bundesratban "nem"-nek számít).

Mindez azt jelenti, hogy a különleges pénzügyi alapok sorsa eldőlt, immár csak Frank-Walter Steinmeier államfő hivatalos és általa előzetesen már "beígért" szentesítésére van szükség.

Maga a kancellárjelólt, Friedrich Merz pedig korábban kijelentette, hogy a nagykoalíciós egyeztetések sikerére számít, illetve arra, hogy őt április 28-án hivatalosan beiktatják.

Korábbi nyilatkozatok alapján a hitelcsomagok parlamenti jóváhagyása előfeltétele volt annak is, hogy a hivatalában utolsó napjait töltő Scholz-kormány növelje Ukrajna katonai-pénzügyi támogatását. A köleségvetési bizottság elé terjesztett előirányzat szerint a több mint három éve tartó orosz háború sújtotta ország számára előirányzott katonai-pénzügyi segélyt tizenegy millió euróval növelik.

Ami pedig a Németország jövőjét hosszabb távon befolyásoló kulcsfontosságú döntések utáni belpolitikai forgatókönyvet illeti, jövő kedden tartja alakuló ülését a választások utáni új Bundestag, amelyben az AfD nagyarányú megerősödése nyomán a kormánypártoknak rendíkvül nehéz dolga lesz. Az új parlamentben immár nem lesz jelen a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely a februári választások eredményeként nem szerezte meg a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

Bizonytalan a radikális baloldali BSW (Sahra Wagenkencht Szövetség) sorsa is. A párt ugyanis egy hajszállal maradt el a bejutási küszöbtől, és állhatatosan a szavazok újraszámlálását követeli.