Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
313.57
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Földrengés volt a magyarok kedvenc üdülőhelyén

Földrengéssorozat rázta meg szombat-vasárnap Szantorini görög szigetet. Nagyobb károkról eddig nem érkezett jelentés.

A szantorini városi tanács közleménye szerint minden beltéri rendezvényt töröltek. A hatóságok elővigyázatosságból hétfőre elrendelték az iskolák bezárását és felkérték a vulkanikus sziget lakóit, hogy maradjanak távol azoktól a partmenti szakaszoktól, ahol földcsuszamlás kockázatával kell számolni.

Az észak-görögországi Szaloniki kikötőváros szeizmológiai intézete szerint a legtöbb földrengés a tengerfenék alatt következett be Szantorini és Amorgosz szigetek között.

A rengések erőssége 3 és 4,5 között ingadozott - emelkedő tendenciával.

"Ahogy nő a nagyságrend, úgy nő a földrengések kockázata is" - mondta Geraszimosz Papadopulosz szeizmológus.

Szantorini környékén a sziget vulkánjának látványos kráterén kívül a tenger felszíne alatt további vulkánok is vannak, valamint több tektonikus lemez is találkozik, amelyek mozgásaikkal erős földrengéseket okozhatnak. 1956-ban 7,7-es és 7,2-es erősségű földrengések és az azokat követő szökőárak számos halálos áldozatot követeltek és súlyos károkat okoztak a térségben.

Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×