A Kronikaonline.ro hétfőn terjedelmes cikkben számolt be a pusztinai magyar misékkel kapcsolatos fejleményekről. A helyi plébános nyilatkozata alapján azt írta: annak ellenére került ismét a jászvásári (Iasi) püspökség egyházi tanácsa elé az ügy, hogy a moldvai község római katolikus hívei között "helyi népszavazást" is tartottak a kérdésben, azaz megkérdezték őket a magyar misék kapcsán.

Anton Diacu plébános szerint az év eleji házszentelés során megkérdezett 596 felnőtt egyháztag közül mintegy százan nem kívántak véleményt nyilvánítani, a válaszolók között pedig mintegy harminccal többen voltak azok, akik igényelték a magyar miséket. Elmondta: az elutasító válaszok zöme sem arra vonatkozott, hogy ellenzik, hanem arra, hogy nem tartanak igényt rá. Az egyetlen általánosan hangoztatott feltétel az volt, hogy a magyar liturgia ne a román misék valamelyike helyett, hanem azok kiegészítéseként legyen - mondta.

A plébános a Krónikával közölte: csütörtökön levélben tájékoztatta Iosif Paulet püspököt a felmérés eredményéről, és telefonon is beszélt vele tapasztalatairól.

Emlékeztetett: a püspök korábbi jóváhagyása kísérleti jellegű volt és a 2024-es évre vonatkozott, most a közvélemény-kutatás eredményei ismeretében ismét az egyházi tanács elé terjesztik a kérdést. Reményét fejezte ki, hogy idén is folytatódhat a magyar nyelvű misézés.

A moldvai Pusztinában 2024. december 29-én kezdődött a rendszeres magyar nyelvű misézés, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani. Ennek ellenére a december 29-i és a január 7-i magyar misén is jelentős volt a részvétel, utóbbira más Bákó megyei településekről is érkeztek.

Anton Diacu úgy értékelt: egy viszonylag szűk csoport harcol Pusztinában a magyar misékért, és a Nyisztor Tinka vezette csoport néha "túlfeszíti a húrt". Megjegyezte továbbá, hogy a hívek szépen énekelnek, de nem értik meg maradéktalanul a magyar prédikációt, és az ige magyar nyelvű felolvasásával is gond van. Pusztinában a többség beszéli a csángó nyelvjárást, de írni-olvasni kevesen tudnak magyarul.

A plébános szerint a püspökség részéről nyitottság tapasztalható az ügyben.

Arra a kérdésre, miért kell ugyanabban az időpontban tartani a bákói és a pusztinai magyar misét, elmondta: a püspökségről tudja, hogy a pusztinai küldöttség nyári jászvásári püspöki kihallgatásán arra hivatkozott, hogy az idősek közül sokan nem vállalják az utazást a bákói magyar misékre. Így jutottak arra a következtetésre, hogy számukra a bákóival egy időben kell pusztinai lehetőséget teremteni a misézésre - mondta a Krónikának.

Az egyes moldvai katolikus papok elutasító hozzáállása kapcsán kijelentette: "Minden közösségnek jogában áll a kultúrája, a nyelve megőrzése. Itt Pusztinában mindig kitartottam amellett, hogy még ha nincsen is liturgia, használják az anyanyelvüket a szentgyónásban, az egymás közötti kommunikációban, őrizzék meg a származásuk által meghatározott hagyományaikat. (…) Sajnos ez a nyitottság nem mindenütt van meg itt Moldvában".

A Krónika kérdésére Adrian Blajuta lelkész, a Jászvásári Római Katolikus Püspökség szóvivője is megerősítette, hogy mind a püspökség, mind a helyi plébános nyitottsággal kezeli a pusztinai magyar misék kérdését.

Válaszában aláhúzta, hogy a kísérleti időszak után "kielemzik a részvételt, a hívek kitartó vágyát és aktív részvételét a miséken, valamint az egyházközségen belüli valós közösség biztosítását, és természetesen, ha időszerű, e szertartások bevezetését a közösség liturgiáinak a megszokott programjába".

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, örül a részleges eredménynek, de aggódik, hogy egy időben kell tartani a bákói és a pusztinai magyar misét, mivel a bákói liturgiában is az általa vezetett pusztinai csoport volt a hangadó. Úgy vélte: az egyidejűség a bákói misét veszélyezteti inkább.

Szerinte az egyidejűség megkövetelésének a hátterében az áll, hogy a püspökség és a papok attól félnek: ragadós lesz a pusztinai példa, más moldvai falvakban is megfogalmazzák a magyar nyelvű mise iránti igényt. A közösségi vezető cáfolta, hogy arra hivatkozva kérték volna a pusztinai magyar miséket, hogy a helybéli öregek nem tudnak eljutni a bákóira.

Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.