"Libanont becslések szerint félmillió ember hagyta el eddig. Közülük valamivel több mint háromszázezren korábban a szíriai polgárháború elől menekültek Libanonba, azt remélve, hogy ott biztonságban lehetnek. Ők most inkább visszatérnek Szíriába, mert még az is nyugodtabb hely, mint Libanon" – értékelte a helyzetet a Migrációkutató Intézet munkatársa. Sayfo Omar szerint sokan közülük a kormány által ellenőrzött területekre mentek, míg mások inkább északra, a lázadók, illetve a török hadsereg által uralt országrész felé vették az irányt. Természetesen van a menekültek között sok libanoni síita is, hiszen ők és a Hezbollah komoly segítséget adtak a szíriai kormánynak ahhoz, hogy hatalmon maradhasson. "Most úgy gondolják, hogy ez a védelem jár nekik, visszakapják a szívességet" – tette hozzá a szakértő.

Sayfo Omar arról is beszélt, hogy egyelőre nem világos, mennyire lehet végleges a korábban Szíriából elmenekült emberek hazatelepülése. Az országban ugyanis katasztrofális a gazdasági helyzet. Az ottaniak kilencven százalékának komoly megélhetési gondjai vannak, és a szír kormány sem örül annak, hogy ezt a helyzetet most a hatalmas embertömeg érkezése tovább súlyosbítja. "Ráadásul a korábban Libanonba menekült szírek jelentős része kormányellenes, tehát ez sem éppen a damaszkuszi vezetés kedvére való" – közölte a migrációkutató. Ellenben az Aszad-rezsim kimondottan örül a libanoni síiták érkezésének, hiszen ez középtávon erősíti a kormányzat támogatottságát. Sayfo Omar azonban úgy látja:

a súlyos gazdasági helyzet miatt valószínűleg sokan már most azon gondolkodnak, hogy merre mehetnének tovább Szíriából.

Erre egyetlen lehetőség maradt: Törökország. Az ankarai vezetés azonban nem szívesen látna egy újabb menekültáradatot. Ezért már nemcsak kerítéssel, hanem fallal is védi a déli határait, ahol adott esetben akár éles lőfegyvert is használnak a katonák, hogy feltartóztassák a menekülőket. "Ettől függetlenül ez nem egy áthatolhatatlan határ, akinek van elég pénze, az átjuthat Törökországba" – jelentette ki a szakértő. Bár helyi adatok szerint hozzávetőleg 2000 euróba kerül az embercsempészek szolgálata, de ez sem tarthatja vissza a migránsokat, így ha a helyzet nem javul középtávon, arra lehet számítani, hogy növekedni fog a nyomás.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 2015 óta számos határkerítés épült a balkáni úton, és megszűnt az a politikai hangulat, amely az embereknek a befogadását erősítette Európában. "Ma nekivágni az útnak sokkal költségesebb és sokkal bizonytalanabb, mint 2015-ben, 2016-ban volt, ettől függetlenül továbbra is zajlik az illegális migráció a Balkánon keresztül. Törökország próbálja feltartóztatni ugyan az embereket – hiszen 2016-ban megállapodást kötött erre az Európai Unióval –, de tökéletes határvédelem nincs.

Az emberek költségesebben, nehezebben, de mégiscsak útnak indulnak Európa felé"

– hívta fel a figyelmet Sayfo Omar.

A migráció feltartóztatása eurómilliárdokba kerül az unió országainak, miközben egyre fogy a törökök türelme is, mivel már 3,5 millió szíriai, 300 ezer afgán menekült él ott, akihez számos iraki és más nemzetiségű menedékkérő is csatlakozott. Ekkora migránstömeg nagyon komoly terhet jelent a török gazdaságra és társadalomra. "Egyre nő az országban a feszültség, és a kormánytól mind többen követelik a migránshelyzet rendezését. Ennek is köszönhető, hogy a kormányzó párt pozíciói meggyengültek főleg az olyan nagy városokban, mint például Isztambul" – magyarázta a kutató.

Emlékeztetett rá, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök a megválasztása előtt a szírek hazaküldésével kampányolt, mint ahogy tette ezt az ellenzék is. Egyelőre azonban ezt nem tudják megvalósítani, mivel ehhez nincsenek meg az infrastrukturális feltételek Szíria északi részén, ahova vissza akarják telepíteni a törökök a menekülteket.

A kutató azon a véleményen van, hogy lényegesen akkor sem változna a mostani helyzet, ha Libanonban elhallgatnának a fegyverek és az ország ismét élhető lenne. "Az a Közel-Kelet tanulsága, hogy nagyon ritkán történik olyan, hogy mindenki visszamegy oda, ahonnan elmenekült. Donald Trump megválasztása egyfajta reményt adhat a rendezésére, de nem várható a korábbi helyzet teljes visszaállítása" – hangoztatta Sayfo Omar.

Véleménye szerint még ha lesz is béke, akkor is új status quo fog kialakulni, így a korábban a Hezbollahot támogató lakosság sem fog visszatérni az Izrael által ellenőrzött területekre. "Ez már csak azért sem képzelhető el, mert ez sértené Izrael biztonsági érdekeit. Tehát ezeknek az embereknek valahol máshol kell otthont találniuk, ami újabb társadalmi problémákat fog előidézni, akár Libanonban, akár Szíriában, akár Törökországban" – mondta a Migrációkutató Intézet kutatás vezetője.