Infostart.hu
eur:
389.11
usd:
335.04
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Tárnok Balázs: valós veszély a szlovákiai magyar nyelvhasználat ellehetetlenítése

A politikai állásfoglalások szerint az amerikanizmusok megfékezése és a szlovák nyelv státuszának erősítése a cél, de a gyakorlatban a magyar nyelv visszaszorulását okozná – mondta a szlovák nyelvtörvény tervezett szigorításáról Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója az InfoRádióban.

A szlovák kulturális minisztérium szigorítana a nyelvtörvényen: hivatalos indoklás szerint nem a kisebbségek jogainak csorbítása, hanem az angol nyelvi behatások tompítása érdekében. A kiszivárgott változtatások azonban – a Magyar Szövetség szerint – túlszárnyalják az 1995-ös, meciari nyelvtörvényt is.

Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója szerint a szlovák kulturális minisztérium által kidolgozott hivatalos tervezettel kapcsolatos aggályok mindenképp legitimnek tekinthetők. "Olyan súlyú szigorítást eredményezne, amely példátlan, nemcsak a 2009-es nyelvtörvény-módosításnál, de a 90-es évek közepének meciari nyelvtörvényénél is szigorúbb előírásokat vezetne be több szempontból, és elképesztő mértékben korlátozná a magyar kisebbség nyelvhasználati jogait is" – mondta az InfoRádióban, és hozzátette, a politikai állásfoglalások szerint az amerikanizmusok megfékezése és a szlovák nyelv státuszának erősítése a cél, de

a gyakorlatban a magyar nyelv visszaszorulását okozná.

Az élet minden területén a szlovák nyelv használatát írná elő az új törvénymódosítás, és a kisebbségi nyelv használatát sok területen teljesen kizárni, példaként Tárnok Balázs azt említette, hogy például a postán vagy a vasúton muszáj lenne még a magyar alkalmazottaknak is szlovákul beszélniük, márpedig ez szerinte a mindennapi élettel nem összeegyeztethető. További ilyen előírás a kiszivárgott tervezetben, hogy minden esetben a szlovák felirat kerül az első helyre, a köztereken elhelyezett feliratok esetében nagyobb betűkkel kellene kiírni a szlovák kifejezést. A szakértő szerint ez a probléma nem csak a magyar–szlovék viszonyt érinti, hiszen a jogszabály következtében a mindennapi életben meghonosodott angol kifejezéseknek is szlovák megfelelőt kell majd keresni.

"A politikai kommunikációban, a szlovák–magyar relációban elhangzott, hogy nem fognak csorbulni a magyar nyelvhasználati jogok, de ezzel az a probléma, hogy már a hatályos jogszabály is korlátozza a magyar nyelv használatát, és rendkívül komoly kisebbségi, emberi jogi problémákat vet fel. Ha ez a jogszabály szöveg átmenne, és a gyakorlatban ezt kezdenék alkalmazni, az valóban azt eredményezné, hogy a magyar nyelv kiszorulna a nyilvánosságból" – értékelt a kutatási igazgató.

A magyar Külügyminisztérium az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy folyamatos konzultáció van Pozsony és Budapest között ebben a kérdésben, és a szlovák fél is jelezte, hogy ez egyelőre a kulturális minisztérium munkaanyaga, még nem is volt tárcaközi egyeztetésen sem. Tárnok Balázs ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezetet elkészítő kulturális minisztériumot egy SNS-es politikus, Martina Simkovicová vezeti. A Szlovák Nemzeti Párt a Robert Fico vezette Smer és a korábban Peter Pellegrini által alapított Hlas mellett a szlovák kormány legkisebb koalíciós partnere, és rendkívül éles nacionalista hagyományai vannak, hiszen ez volt a magyarellenességéről ismert Jan Slota pártja.

"Ennek a pártnak van egy bizonyos zsarolási potenciálja is a kormányban" – mondta Tárnok Balázs, és azt is jelezte, ezért kell megfelelő kritikával fogadni a megbízott szlovák házelnök, Peter Ziga azon szavait, hogy nem céljuk a magyarok nyelvhasználatának korlátozása. A szakértő szerint valós veszély, hogy ha ez a normaszöveg átmegy a parlamenten, azt a gyakorlatban lehet használni a magyar nyelv visszaszorítására, és akkor ez szerinte meg is fog történni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×