Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülése Berlinben 2021. október 26-án.
Nyitókép: Clemens Bilan

A nagy német biztonsági csomag a Bundestagon átment, de a Bundesratban részben megbukott

Noha az ellenzők száma magas volt, a Bundestag pénteken elfogadta a biztonsági, illetve migrációs intézkedések szigorításáról szóló csomagot, amelyet az ellenzéki CDU/CSU és az AfD egyhangúlag elégtelennek tartott, a koalíciós szavazatok azonban elegendőnek bizonyultak a jóváhagyáshoz. A teljes törvénytervezet azonban egyelőre nem léphet életbe, a parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis kifogást emelt.

Az elmúlt hónapok iszlamista hátterű terrortámadásai, a több halálos áldozatot, köztük egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, majd solingeni késes támadás után rendkívüli módon felerősödtek a biztonsági intézkedések szigorítását célzó, elsősorban az ellenzéki CDU/CSU és az AfD által hangsúlyozott követelések. A történtek nyomán a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP alkotta kormánykoalíció is egyetértett ennek szükségességével. A kormány ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére,a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A tervezet azonban erősen megosztotta a parlamenti pártokat. Friedrich Merz, a konzervatív pártszövetség kancellárjelöltje már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy a CDU/CSU a tervezett intézkedéseket elégtelennek tartja, és hasonlóan foglalt állást az AfD is. Az abban foglaltaknak ugyanakkor a koalíciós pártok soraiban is voltak ellenzői, főként a menekültválság kezelését célzó intézkedések vonatkozásában.

Az ellenkezés olyan mértékű volt, hogy a kancellár nagy visszhangot kiváltva koalíciós fegyelemre szólított fel.

A Bundestag pénteki szavazásán 361 képviselő fogadta el a törvényjavaslatot, 290 volt a nemmel szavazók száma, míg 9 képviselő tartózkodott.

A javaslat három fejezetből áll, előirányozza a fegyvertartás szigorítását, a rendfenntartó erők jogköreinek növelését, valamint a kiutasításra ítélt migránsok szociális támogatásának teljes megvonását.

A koalíció törvényjavaslata azonban részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben. A Bundesrat ugyanakkor "átengedte" a csomagterv azon javaslatait, amelyek előirányozzák a fegyvertartás, mindenekelőtt a kések használatának szigorítását.

A felsőház áldását adta a törvényjavaslat azon részéhez is, amely az illegális bevándorlás korlátozása jegyében az úgynevezett dublini szabályok értelmében tartalmazza a menedékkérelmek elbírálásának helyszínét. Eszerint a kérelmeket abban a tagállamban kell elbírálni, ahová a kérelmező az EU területére lépve első állomásként érkezett. A törvényjavaslat ezen része tartalmazza azt is, hogy ezek a Németországba érkezett menekültek kérelmük elbírálásáig semmifajta állami, illetve szociális ellátásban nem részesülhetnek.

A rendfenntartó erők jogköreinek növelésével a Bundesrat alapjában egyetértett ugyan,

kifogást emelt ugyanakkor a biometrikus eljárás, azaz az arc-, illetve hangfelismeréssel járó internetes keresés automatikus engedélyezése ellen.

Megítélése szerint ez csak akkor alkalmazható, ha a Szövetségi Bűnügyi Hivatal ezt bírósági jóváhagyással előzetesen hivatalosan engedélyezte.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség. A testület a két ház úgynevezett vegyes bizottsága, amely arra hivatott, hogy megoldást keressen a vitás kérdésekre.

Címlapról ajánljuk

Repülőn vitték vissza Oroszországba a moszkvai merénylőt

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek kiadta Oroszországnak a 66 éves Ljubomir Korbát, akit Vlagyimir Alekszejev altábornagy elleni merénylettel gyanúsítanak. Az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetője elleni támadás február 6-án történt egy moszkvai lakóházban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Brutális orosz dróneső zúdult  Zaporizzsjára – Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Brutális orosz dróneső zúdult Zaporizzsjára – Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Zajlanak a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban aggodalmait fejezte ki annak kapcsán, hogy szerinte titokban, Kijev kihagyásával születhet megállapodás a háború ügyében. Ukrajna Neptun rakétákkal támadta az orosz infrastruktúrát, miközben Oroszország az éjszaka folyamán csaknem 300 drónt lőtt ki Zaporizzsja területére. Oroszország bejelentette: elfogták a férfit, akit a Vlagyimir Alekszejev tábornok elleni merénylettel gyanúsítanak. Zelenszkij újabb szankciókról tett bejelentést, melyekkel az orosz fegyvergyártásra és annak finanszírozására mérne csapást az ukrán állam, sőt, a szankciókat az Európai Unió is átveheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×