Infostart.hu
eur:
379.87
usd:
324.67
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülése Berlinben 2021. október 26-án.
Nyitókép: Clemens Bilan

A nagy német biztonsági csomag a Bundestagon átment, de a Bundesratban részben megbukott

Noha az ellenzők száma magas volt, a Bundestag pénteken elfogadta a biztonsági, illetve migrációs intézkedések szigorításáról szóló csomagot, amelyet az ellenzéki CDU/CSU és az AfD egyhangúlag elégtelennek tartott, a koalíciós szavazatok azonban elegendőnek bizonyultak a jóváhagyáshoz. A teljes törvénytervezet azonban egyelőre nem léphet életbe, a parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis kifogást emelt.

Az elmúlt hónapok iszlamista hátterű terrortámadásai, a több halálos áldozatot, köztük egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, majd solingeni késes támadás után rendkívüli módon felerősödtek a biztonsági intézkedések szigorítását célzó, elsősorban az ellenzéki CDU/CSU és az AfD által hangsúlyozott követelések. A történtek nyomán a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP alkotta kormánykoalíció is egyetértett ennek szükségességével. A kormány ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére,a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A tervezet azonban erősen megosztotta a parlamenti pártokat. Friedrich Merz, a konzervatív pártszövetség kancellárjelöltje már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy a CDU/CSU a tervezett intézkedéseket elégtelennek tartja, és hasonlóan foglalt állást az AfD is. Az abban foglaltaknak ugyanakkor a koalíciós pártok soraiban is voltak ellenzői, főként a menekültválság kezelését célzó intézkedések vonatkozásában.

Az ellenkezés olyan mértékű volt, hogy a kancellár nagy visszhangot kiváltva koalíciós fegyelemre szólított fel.

A Bundestag pénteki szavazásán 361 képviselő fogadta el a törvényjavaslatot, 290 volt a nemmel szavazók száma, míg 9 képviselő tartózkodott.

A javaslat három fejezetből áll, előirányozza a fegyvertartás szigorítását, a rendfenntartó erők jogköreinek növelését, valamint a kiutasításra ítélt migránsok szociális támogatásának teljes megvonását.

A koalíció törvényjavaslata azonban részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben. A Bundesrat ugyanakkor "átengedte" a csomagterv azon javaslatait, amelyek előirányozzák a fegyvertartás, mindenekelőtt a kések használatának szigorítását.

A felsőház áldását adta a törvényjavaslat azon részéhez is, amely az illegális bevándorlás korlátozása jegyében az úgynevezett dublini szabályok értelmében tartalmazza a menedékkérelmek elbírálásának helyszínét. Eszerint a kérelmeket abban a tagállamban kell elbírálni, ahová a kérelmező az EU területére lépve első állomásként érkezett. A törvényjavaslat ezen része tartalmazza azt is, hogy ezek a Németországba érkezett menekültek kérelmük elbírálásáig semmifajta állami, illetve szociális ellátásban nem részesülhetnek.

A rendfenntartó erők jogköreinek növelésével a Bundesrat alapjában egyetértett ugyan,

kifogást emelt ugyanakkor a biometrikus eljárás, azaz az arc-, illetve hangfelismeréssel járó internetes keresés automatikus engedélyezése ellen.

Megítélése szerint ez csak akkor alkalmazható, ha a Szövetségi Bűnügyi Hivatal ezt bírósági jóváhagyással előzetesen hivatalosan engedélyezte.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség. A testület a két ház úgynevezett vegyes bizottsága, amely arra hivatott, hogy megoldást keressen a vitás kérdésekre.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×