Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
Az orosz védelmi minisztérium 2024. augusztus 16-án közreadott videójáról készített képen orosz katona Rapira páncéltörő ágyúval tüzel az Ukrajnával határos oroszországi Kurszki területen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Ennyi orosz katona kellene most a kurszki hadművelethez

60–70 ezer katonával söpörhetik ki az ukránokat az orosz területekről.

Institute for the Study of War (ISW) szerint, az orosz csapatok továbbra is ellentámadást folytatnak az ukrán előrenyomulás ellen a kurszki térségben, de az orosz hadseregnek a hadszíntér más részeiről további egységeket kell a kurszki térségbe vezényelnie, ha egy olyan erőcsoportot akar létrehozni, amely képes fenntartani egy ellentámadást - írja az Index.

Az ISW továbbra is figyelemmel kíséri az orosz ellentámadásokat a kurszki régióban, de még nem figyelt meg olyan nagyszabású harcokat, amelyek arra utalnának, hogy az orosz erők nagyszabású, összehangolt ellentámadást indítottak volna, amelynek célja az ukrán erők teljes kiszorítása a kurszki régióból – írta közleményében az ISW.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 13-án megerősítette, hogy az orosz erők ellentámadást indítottak a kurszki térségben. A Pentagon szóvivője, Patrick Ryder vezérőrnagy szeptember 12-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok megfigyelte, hogy orosz egységek „valamilyen ellentámadási” műveletet próbáltak végrehajtani, amit Ryder „marginálisnak” minősített.

Zelenszkij kijelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság 60–70 ezer katonát kíván a kurszki térségben összpontosítani, ami lényegesen több, mint az az 50 ezer katona, amelyre amerikai tisztviselők becslése szerint Oroszországnak szüksége lenne ahhoz, hogy kiszorítsa az ukránokat a kurszki térségből.

Egy orosz ellentámadás a kurszki régió visszafoglalására nagy valószínűséggel még több embert és felszerelést igényelne, mint amennyit Oroszország eddig bevetett a térségben – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Címlapról ajánljuk
Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Forsthoffer Ágnes szerint Magyarország nehéz, kritikus napok előtt áll, ám „minden közös nehézség egy lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni Magyarország szebbik arcát”. Szerinte a mostani válságból megerősödve fog kijönni a magyarság.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×