Infostart.hu
eur:
378.56
usd:
321.57
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet egy kampányrendezvényen a Wisconsin állambeli West Allisban 2024. július 23-án. Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jeffrey Phelps

Kamala Harris ígérete: republikánusokat is meghívok a kormányba

Politikusi értékválasztása változatlanságát hangoztatta Kamala Harris, alelnök, a Demokrata Párt elnökjelöltje csütörtökön a CNN hírtelevízióban sugárzott előre felvett interjúban.

Kamala Harris az alelnökjelöltjével, Tim Walz-cal közösen adott interjúban úgy érvelt, hogy miközben értékei nem változtak, az alelnökként eltöltött időszak bizonyos, az ország szempontjából legsürgetőbb kérdéseket tekintve új megközelítést adott számára.

A műsorvezető többi között arról kérdezte, hogy miért változott meg az álláspontja, miután korábban az energiahordozók kitermelését illetően, a rétegrepesztéses technológia (fracking) teljes tilalmát támogatta, valamint az illegális határátlépések dekriminalizálását ígérte. Erre reagálva Kamala Harris azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni fellépés szükségességét illetően nem változtak értékei és leglényegesebb politikai meglátásai, majd egyben kijelentette, hogy klímaválság valós és sürgető, amelynek kezelésére határidőkben is mérhető intézkedéseket kell hozni.

Saját alelnöki időszakából származó intézkedésként említette a Joe Biden nevéhez köthető úgynevezett inflációcsökkentési törvény elfogadását, amely rekord összegű beruházásokat irányoz elő a klímaváltozás elleni harc érdekében.

A környezet- és a klímavédők az úgynevezett rétegrepesztéses kitermelési technológiát a természetre jelentett fokozott terhelés miatt károsnak tartják és határozottan ellenzik.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban elfoglalt álláspontját alátámasztva az elnökjelölt saját, korábbi kaliforniai főügyészi tevékenységét hozta példaként és azt mondta, hogy ő emelt vádat olyan embercsempész bandákkal szemben, amelyek részt vettek illegális határátlépések ösztönzésében.

Kamala Harris ismét ígéretet tett arra, hogy elnökké választása esetén "minden amerikai" érdekében dolgozik majd, fontosnak mondta a különböző álláspontok megjelenítését és felvetette, hogy ennek jegyében szándékában áll adminisztrációjába olyan embert beemelni, akit a közvélemény republikánusként ismer. Nevet ugyanakkor nem említett.

A CNN-n hírtelevízión sugárzott interjú Kamala Harris első formális médiamegjelenése volt azóta, hogy július 21-én Joe Biden, elnökjelölti visszalépésével egy időben, őt javasolta a Demokrata Párt új elnökjelöltjének.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×