Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Erdőtüzek Texasban. Forrás: X/Patrick Ryan
Nyitókép: Forrás: X/Patrick Ryan

Drámaian nő az erdőtüzek száma

3 ezer különösen pusztító erejű erdőtüzet vizsgáltak meg a 2003 és 2023 közötti időszakból.

Több mint kétszeresére emelkedett világszerte a legpusztítóbb és legszennyezőbb erdőtüzek száma és intenzitása az utóbbi 20 évben az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt - derült ki egy új tanulmányból, amely a Nature Ecology & Evolution című szaklapban jelent meg hétfőn.

A kutatók műholdfelvételek segítségével csaknem 3 ezer különösen pusztító erejű erdőtüzet vizsgáltak meg a 2003 és 2023 közötti időszakból. Az Egyesült Államok nyugati részén húzódó mérsékelt égövi fenyőerdőket és az Alaszkát, Észak-Kanadát és Észak-Oroszországot borító boreális erdőségeket érintették ezek a tüzek a legsúlyosabban. Az adatokból kiderült, hogy ezekben a térségekben a nagy erejű erdőtüzek gyakorisága 11-, illetve 7-szeresére emelkedett.

"Emelkedésre számítottam, de ekkora mértékű emelkedést már aggasztónak tartok" - jelentette ki Calum Cunningham, a tasmániai egyetem professzora, a tanulmány fő szerzője. Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: "a klímaváltozás hatásai többé nem a jövőben várhatók, már ma is láthatók az egyre szárazabbá és forróbbá váló légkör jelei".

A tanulmány szerint a tüzek gyakoriságát és intenzitását tekintve a 2017 és 2023 közötti hat év volt a legszélsőségesebb az egyre fokozódó szárazság következtében.

Az erdőtüzek során szén-dioxid kerül vissza nagy mennyiségben a légkörbe, ami tovább erősíti a bolygó felmelegedését. Továbbá hatalmas területeket borít el füstfelhő, amely egészségkárosító hatású, és sokkal több, idő előtti halálozást idéz elő, mint maguk a lángok - emelte ki Cunningham.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
A bérlakás nem a tulajdon ellensége, hanem a lakáspiac hiányzó fokozata

A bérlakás nem a tulajdon ellensége, hanem a lakáspiac hiányzó fokozata

A magyar lakáspolitika egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem kínál valódi megoldást a "bérleti résben" élők számára, akik saját lakást nem tudnak venni, de a szociális rendszerbe sem férnek be. Csehország, Lengyelország és Ausztria tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a tartós, megfizethető bérlakásszegmenshez nem egyszeri építési projektek, hanem stabil intézmények, átlátható költségalapú bérképzés és hosszú távú fenntartási rendszer szükséges. A történeti Wekerletelep és a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program kapcsán a cikk figyelmeztet: a bejelentés önmagában nem eredmény, a valódi mérce a ténylegesen üzemeltetett, tartósan megfizethető lakások száma. Magyarországnak nem lakásszámokban, hanem lakásrendszerben kell gondolkodnia – előbb jól működő, mérhető pilotprojektekkel, mint országos ígéretekkel. A bérlakáspiac kiemelt témája lesz a Portfolio Property Investment Forum konferenciának, érdemes lesz velünk tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×