eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Frank-Walter Steinmeier német elnök (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Berlinben 2024. június 11-én. Zelenszkij a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferenciára érkezett a német fővárosba.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Britta Pedersen

Olaf Scholz: Vlagyimir Putyin nem fog győzni, sem békefeltételeket diktálni

Nemzetközi újjáépítési konferencia kezdődött kedden Berlinben Ukrajna támogatására azzal a céllal, hogy mozgósítsák a gazdasági élet szereplőit az ország jövőbeli, háború utáni helyreállításának finanszírozására.

Olaf Scholz német kancellár a konferencia megnyitóján elmondta: a Világbank becslése szerint Ukrajnának a következő évtizedben 500 milliárd dollárra lehet szüksége az újjáépítéshez. A kancellár hangsúlyozta, hogy több szektorban is befektetési lehetőségek nyílnak majd Ukrajnában, például a megújuló energiák, az információs technológia és a gyógyszergyártás terén.

Scholz arról is beszélt, hogy Németország további légvédelmi rendszereket, rakétákat és lőszereket küld Ukrajnának, hogy segítse Kijev védekezését az orosz támadásokkal szemben.

"Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog győzelmet aratni, sem pedig békefeltételeket diktálni az Ukrajnával szemben folytatott háborúban"

- szögezte le a német kancellár, megjegyezve, hogy ezt a meggyőződést kívánják majd erősíteni a hét végén Svájcban tartandó békecsúcson.

Olaf Scholz arra kérte a nyugati partnereket, hogy nyújtsanak még több támogatást Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel álljanak az ukrán légvédelem erősítésére létrehozott német kezdeményezés mellé.

Berlin, 2024. június 11.
Csoportkép a résztvevőkről a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én Berlinben. Balról a hetedik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, jobbról a hetedik Olaf Scholz német kancellár.
MTI/EPA/Filip Singer
Csoportkép a résztvevőkről a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én Berlinben. Balról a hetedik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, jobbról a hetedik Olaf Scholz német kancellár. MTI/EPA/Filip Singer

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt: arra számít, hogy a berlini rendezvénynek köszönhetően több milliárd euró értékben megállapodások jöhetnek létre az ukrán energiaszektor és a katonai védekezés támogatására.

Kiemelte, hogy az orosz támadások fő célpontjai közé tartoznak az ukrán energetikai létesítmények. Elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy még idén egy gigawatt teljesítményű, gázüzemeltetésű áramfejlesztő kapacitást hoz létre, a következő években pedig ezt négy gigawattra bővítenék. Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg csapásai március óta kilenc gigawatt teljesítményű - az ország szükségleteinek mintegy felét fedező - energiatermelő kapacitást semmisítettek meg.

Zelenszkij rámutatott arra is, hogy Ukrajnában az oktatási rendszer, a lakhatás és az egészségügy helyreállításához is forrásokra lenne szükség.

Annalena Baerbock német külügyminiszter Ukrajna európai uniós perspektíváját hangoztatta a konferencia első napján.

"Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy nemcsak a brutális orosz agresszióval szállunk szembe együttes erővel, hanem vállaljuk azt is, hogy egyengetjük Ukrajna előtt az Európai Unió felé vezető utat"

- mondta.

A német miniszter kifejtette, hogy Ukrajnában az embereknek az országot ért támadások miatt elsősorban arra lenne szükségük, hogy helyreálljon az áram- és vízszolgáltatás, és legyen fűtés. Ezért is fontos, hogy a berlini konferencián nem csak politikusok, hanem az ukrán emberekért dolgozó polgármesterek, vállalkozók és különféle szervezetek képviselői is részt vesznek annak érdekében, hogy egy napon majd, a háború megnyerése után Ukrajna ne csak szabad ország legyen, hanem gazdaságilag is képes legyen a saját lábán megállni egy egyesült Európában - fogalmazott Baerbock.

A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 2000 résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×