Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.49
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, mielőtt leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon egy római szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat szombat délután 3 órától vasárnap este tizenegyig tartják Olaszországban, ahonnan 76 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba. Több városban helyhatósági választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

Giorgia Meloniék örülhetnek Olaszországban a legjobban

Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.

Ez az eredmény jelentős – 20 százalékpontos – növekedést mutat a párt 2019-es EP-választási szerepléséhez képest.

Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.

Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga párt, illetve a Forza Italia eredményét 7 és 12 százalék közé becsülik. Salvini 2019-ben még a voksok 34 százalékát szerezte meg.

Az olaszországi EP-választáson idén rekordalacsony – 50 százalék körüli – volt a részvételi arány.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×