Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 24. szombat Salamon
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Az európai védelmi politikáról nyitna vitát Emanuel Macron

A francia elnök kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló

Franciaország "kész megnyitni a vitát" a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról - mondta Emmanuel Macron francia elnök az Ebra cégcsoport kelet-franciaországi regionális lapjainak adott, szombaton megjelent interjúban.

"Szeretném elindítani ezt a vitát a rakétaelhárító védelemről, a nagy hatótávolságú képességekről és a nukleáris fegyverekről azoknak az államoknak az esetében, amelyek rendelkeznek ilyenekkel, vagy amelyeknek a területére telepítettek amerikai atomfegyvereket. Tegyünk ki mindent az asztalra, és nézzük meg, mi nyújt számunka valódi védelmet, hiteles módon" - fejtette ki a francia államfő az interjúban, amelyet pénteken rögzítettek strasbourgi látogatásán.

Kijelentette: Franciaország meg fogja őrizni "sajátosságát, de készen áll arra is, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez".

Macron szerint beszélni kell egy európai rakétapajzs lehetőségéről is, de biztosítani kell azt, hogy az minden típusú rakéta elhárítására alkalmas, és elrettent az atomfegyverek bevetésétől.

"A hitelességhez szükség van nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek elrettentik az oroszokat. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet azokat bevetni, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik" - tette hozzá.

A Brexit óta Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban. Emmanuel Macron csütörtökön a párizsi Sorbonne egyetemen tartott beszédében olyan "erős Európa" mellett érvelt, amely "tiszteletet parancsol", "szavatolja a biztonságát", és visszaszerzi "stratégiai autonómiáját".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Olyan óriásira nőttek a hedge fundok, hogy már komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi rendszerre

Olyan óriásira nőttek a hedge fundok, hogy már komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi rendszerre

A hedge fundok bruttó piaci kitettsége már meghaladja a 40 ezer milliárd dollárt, és egyre nagyobb szerepet játszanak a részvények, az államkötvények és a devizák kereskedésében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentése szerint ezek a szereplők nyugodt időszakokban javítják a likviditást és segítenek kiszűrni az árazási hibákat, válság idején viszont a tőkeáttétel, a zsúfolt befektetési pozíciók és a befektetői pénzkivonások egymást erősítő eladási hullámot indíthatnak el. A kutatás több mint 25 ezer alap adatait felhasználva azt is bemutatja, hogyan gyűrűzhet át a stressz a nagybankokra, és milyen felügyeleti lépésekkel lehetne mérsékelni a kockázatokat. A befektetések témakörével mélyrehatóan foglalkozunk a Portfolio exkluzív Professional Investment Day konferenciáján, részletek és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×