Az amerikai képviselőház megszavazott egy intézkedést, amelynek értelmében az Amerikai Egyesült Államok betilthatja a TikTok videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatás használatát az országban, ha a kínai anyavállalat, a ByteDance néhány hónapon belül nem adja el az alkalmazást.

A TikTok egyre meghatározóbb, különösen a fiatalok körében - mondta az InfoRádióban Lévai Richárd közösségi marketing-szakértő.

A TikTok - ha valaki esetleg nem ismerné - a rövid videók megosztása révén vált piacvezetővé, amiket egy mesterséges intelligencia válogat össze a felhasználóknak az érdeklődési köre szerint, bármilyen témában

- magyarázta.

A platform annak idején táncos és zenére tátogós videókkal indult, és bár sokan a mai napig is így használják, mostanra viszont minden elképzelhető témakörben vannak elérhető videók a főzéstől kezdve az üzleti tanácsokon át a politikai témákig, és mindenki azt lát, ami a leginkább érdekli, hiszen az algoritmus így válogatja neki össze.

Lévai Richárd arra is kitért, hogy a 20-22 év alattiak körében a TikTok a legmeghatározóbb platform, itt fogyasztják a legtöbb tartalmat, így a híreket is. Mint mondta, nem csak az amerikai társadalomban, hanem Európában, így Magyarországon is látható, mennyire függővé vált ez a réteg az alkalmazástól, milyen fontos szerepet tölt be a tartalom- és hírfogyasztásukban.

A közösségi marketing-szakértő a közösségi médiumok árnyoldala kapcsán elmondta,

a TikTok erőssége az algoritmus, ami nagyon gyorsan és ügyesen állítja össze azokat a tartalmakat, amik érdekelhetik a felhasználókat.

Így ha valaki elkezd videókat nézegetni, észre sem veszi, hogy telik az idő, és órákat tölt a platformon.

Arra is kitért, hogy a tartalmak megbízhatósága, igazságtartalma, illetve TikTok transzparenciája is megkérdőjeleződik, mikor például archív felvételeket vagy videójátékokból felvett jeleneteket prezentálnak ukrán háborús hírekként. Éppen ezért kulcskérdés, hogy az emberek, különösen a fiatalok mennyi időt töltenek el rajta, mivel nagyban befolyásolja a világról alkotott képüket.

Az Egyesült Államok szenátusa által elfogadott törvényjavaslat kapcsán Lévai Richárd elmondta, a TikTok tulajdonosának fél éve van arra, hogy eladja a platformot egy amerikai érdekeltségű cégnek, és ha ennek nem tesz eleget, akkor kötelezni fogják a szolgáltatókat, például az Apple-t vagy a Google-t, internetszolgáltatókat, hogy tiltsák le, tegyék elérhetetlenné az alkalmazást a felhasználók számára.

Ez egy unikális döntés abból a szempontból, hogy a közösségi platformokat sok támadás érte az elmúlt években, többek között kormányzati oldalról is, de ilyen messzire még senkivel szemben nem mentek el.

Mint mondta, az ügyben az az igazán izgalmas, hogy nem egy amerikai felület viszi el az emberek idejét, figyelmét, a hirdetők pénzét, nem egy amerikai cég fejleszti az algoritmust, hanem egy kínai. És a TikTok tulajdonosi összetétele igen vegyes, és nem a kínai államvezetésé a többségi tulajdon, mégis az állam birtokol egy bizonyos nemzeti aranyrészvényt, ezért vélhetően elég meghatározó szerepe van abban, hogy mi történik a platformon.

A közösségi marketing-szakértő szerint sokan vélelmezik, hogy az alkalmazás kínai verziója egy egészen másfajta algoritmus alapján működik, más tartalmakat mutat az ottani felhasználóknak, mint az amerikai verzió, és ebben az emberek és a piac befolyásolására tett kísérletet látnak. Lévai Richárd úgy látja, elhúzódó pereskedés következik, melynek során a TikTok megpróbálja majd a döntés végrehajtását valamilyen módon megakadályozni.

A Kína-szakértő szerint államok közti játszma zajlik

Bonyolult játszmáról van szó, amelyben benne van az amerikai és a kínai kormány is - így kommentálta az InfoRádiónak nyilatkozó Kína-szakértő, hogy az Amerikai Egyesült Államok szenátusa jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Amerikában betilthatják a TikTokot.

Elvileg a TikTokhoz vagy a ByteDance-hez nincsen köze a kínai államnak, de gyakorlatilag persze azért Kínában sokkal bonyolultabbak a dolgok - mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Mint mondta, itt egy kínai magánvállalatról van szó, ami a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, de Pekingben található a székhelye.

A vállalat Kínában is üzemeltet egy hasonló szolgáltatást, de maga a TikTok az anyaországan nem elérhető.

És nagyjából ugyanazzal az algoritmussal a vállalat leányvállalata üzemelteti a TikTokot az Államokban, ez a verzió érhető el a világ többi része számára is. A két rendszer, azaz a Douyin és a TikTok nincs tehát összekötve, és az Amerikában gyűjtött felhasználói adatokat elvileg amerikai szerveren tárolják.

Vagyis, mint mondta a szakértő, jogilag a kínai államnak nincs köze a ByteDance-hez és annak amerikai leányvállalatához. Hozzáteszi azonban, hogy Kínában közismerten szoros informális kapcsolatok szoktak létrejönni a magán- és állami szféra között.

Salát Gergely szerint az, hogy a vállalat eladhatja-e az alkalmazást, a kínai állam döntésén fog múlni, mert miközben a platform nemzetközi részében nincs jelen tulajdonosként, az anyavállalatban aranyrészvénnyel rendelkezik, és szabályozóként megtilthatja bizonyos technológiák eladását külföldre.

Azaz ha a TikTok algoritmusát ilyen technológiának minősítik, akkor a törvény szerint a kínai kormány megtagadhatja az amerikai államvezetésnek a platform eladását.

Ekkor viszont életbe lép a most megszavazott amerikai törvény, ami az USA területén betiltja az alkalmazást, és így 170 millió ottani felhasználó hoppon marad. Tehát egy bonyolult játszmáról van szó, amiben kőkeményen benne van mindkét kormányzat is - tette hozzá a szakértő.

Salát Gergely leszögezte, nem tudunk arról, hogy Kína esetleg más célokra is felhasználta volna a felhasználókról gyűjtött adatokat. Mint mondta, nyilván megjelennek különböző állítások, például, hogy a platform szűri a Kína-ellenes tartalmakat, de miután mindenki személyre szabottan kapja a tartalmakat, így nehéz megállapítani, hogy mik vannak korlátozva, és mik nem.

A sinológus azt is hozzátette, hogy minden internetes platform adatokat gyűjt, ez egy létező probléma, és naiv, aki azt gondolja, hogy például a Facebook csak a szociális kapcsolatok fenntartására hivatott, vagy hogy a Google csak a felhasználóinak akar jót, amikor az összes személyes adatukat begyűjti.

Tehát itt van egy politikai probléma, miszerint kínai kézbe kerülnek bizonyos adatok, és van egy nemzetközi probléma, hogy a nagy internetes cégek elképesztő mennyiségű személyes adatot halmoztak fel

- foglalta össze a szakértő.

Azt is megjegyezte, hogy az államok hajlamosak ezeket az adatokat megcsapolni, valószínűleg a kínaiak is így tesznek, bár erre konkrét bizonyíték nincsen. De az biztosan tudható, hogy az amerikaiak is, erre remek példa az NSA-botrány. Hozzátette, valószínűleg a kisebb országok is így járnak el, ha ez indokolt, ilyen-olyan módon hozzáférnek a cégek által tárolt adatokhoz.