eur:
402.62
usd:
348.22
bux:
95799.55
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság

Számos nemzetközi bírálat érte a lépést.

Az új törvény értelmében Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében a választásokat a jövőben nem a szövetségi választási bizottság, hanem a boszniai Szerb Köztársaság választási bizottsága bonyolítja le.

Fontos változás továbbá, hogy a választás során megszerzett képviselői mandátum ezentúl nem azt a személyt illeti meg, aki megszerzi a képviselői helyet, hanem az őt delegáló politikai pártot.

A törvény szabályozza és védi a boszniai szerbek választási jogát, a választási kampány során tanúsítható magatartást, a választási kampány finanszírozását a boszniai Szerb Köztársaság területén, valamint minden más, a választásra vonatkozó előírást. Ez egyben azt jelenti, hogy amint életbe lép az új jogszabály, a továbbiakban az országrészben nem alkalmazzák majd a szövetségi választási törvényt.

A boszniai szerb parlament emellett elfogadta a képviselői immunitásra vonatkozó törvényt is, amellyel azt szeretnék megelőzni, hogy Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője eljárást kezdeményezhessen a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, alelnökei és miniszterei ellen.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a lépés aláássa a szövetségi törvényeket, valamint az ország biztonságát és stabilitását, illetve szembemegy a boszniai alkotmánnyal.

Az Európai Unió már a törvényjavaslat ismertetésekor arra figyelmeztette Banja Lukát, hogy a jogszabály elfogadása visszalépést jelent Bosznia-Hercegovina számára, amely a múlt hónapban megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, ami súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×