Az ország vezető politikusai közül elsőként a zöld párti igazságügyi miniszter reagált a történtekre, hangsúlyozva, hogy Ausztria szigorítani kívánja a büntető törvénykönyvet.
Karl Nehammer kancellár az ORF közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a titkosszolgálatok számára kell a jövőben több lehetőséget biztosítani.
A konzervatív néppárti kancellár szerint a kisebbik koalíciós párt felvetésének csak akkor van értelme, ha a védelem eszközei, azaz a titkosszolgálatok jogkörei is megerősödnek.
Nehammer - aki az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke is - annak a nézetének adott hangot, hogy mind az államvédelmi és hírszerző hatóság (DSN), mind pedig a katonai hírszerző szolgálatok számára több eszköz szükséges, mert csak így lehet hatékonyan fellépni az ellenséges hírszerző szolgálatok ellen.
Utalt a titkosított üzenőprogramok lehallgatására, továbbá a "gyanús" műszaki eszközök könnyített lefoglalására.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg az ugyancsak néppárti belügyminiszter, Gerhard Karner is, aki szintén úgy vélte, hogy a büntető paragrafusok szigorításának csak akkor van értelme, ha a bűnügyi rendőrség és a titkosszolgálatok is megkapják a nyomozáshoz szükséges eszközöket.
Közben a kémügy kapcsán egyre több vád éri az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártot (ÖVP).
A Herbert Kickl korábbi belügyminiszter által vezetett pártnak azt róják fel, hogy a kémtevékenységgel vádolt Egisto Ott korábban a szabadságpárt által vezetett belügyminisztériumban töltött be egyre magasabb tisztségeket, és onnan került később az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatóághoz.
AZ ORF összeállítása szerint a kancellár pártjának főtitkára, Christian Stocker egy sajtótájékoztatón már "FPÖ-kémbotrányról" beszélt. Egyúttal úgy vélte, meg kell vizsgálni Herbert Kickl szabadságpárti elnök szerepét, aki belügyminisztersége alatt "lerombolta az akkori állambiztonsági rendszert.
Az FPÖ visszautasította a vádakat. A párt szerint az ÖVP hamis állításokkal saját kormányzási kudarcairól akarja elterelni a figyelmet.
A két párt egyébként 2017 és 2019 között közösen kormányzott Ausztriában, Herbert Kickl pedig az akkor Sebastian Kurz vezette koalíció idején töltötte be a belügyminiszteri tisztséget. A kormány 2019 tavaszán azonban felbomlott az akkori szabadságpárti elnök, Heinz Christian Strache nevéhez fűződő, hírhedt Ibiza-botrány következtében.
Egy videofelvételen Strache a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt azt ígérte meg egy orosz nőnek, hogy ha megveszi a legnagyobb osztrák napilapot és választási kampányukhoz támogatást ad, cserébe zsíros állami megbízásokat kaphat.
Az FPŐ az új választások nyomán ellenzékbe került, a párt vezetését Herbert Kickl 2021-ben vette át.
A botrányt kiheverve a szabadságpárt mára Ausztria legnépszerűbb pártja lett.
