eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Tusk megválasztott kormányfő programbeszédet tart a szejmben 2023. december 12-én. Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét előző nap választotta meg a lengyel parlamenti alsóház (szejm) kormányfőnek.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

A lengyel szejm lemondásra szólította fel az alkotmánybíróság tagjait

Az alkotmánybíróságot érintő határozatot szavazott meg szerda este a lengyel parlamenti alsóház (szejm), a képviselők többsége által elfogadott dokumentumban lemondásra szólították fel a taláros testület tagjait.

A szöveg mellett a jelen lévő 437 képviselő közül 240-en szavaztak, 197 honatya ellenezte a határozat elfogadását, senki sem adott le tartózkodó szavazatot. Nemmel szavazott a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelen lévő 177 tagja, továbbá a PiS listájáról megválasztott Kukiz´15 párt három képviselője, a szintén ellenzéki Konföderáció 16 tagja és egy független képviselő.

A határozat szerint érvénytelen a 15 tagú taláros testület azon három bírájának mandátuma, akiket az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítették Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.

Felidézték: az alkotmánybíróságnál fennálló helyzet miatt az Európai Bizottság tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított el Lengyelországgal szemben.

A taláros testület tevékenysége az utóbbi években "olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére" - fogalmaztak. Ezért - mint írták - az alkotmánybíróságot "újjá kell alakítani".

A határozatban lemondásra szólították fel az összes alkotmánybírót, ez a lépés - mint írták - "a demokratikus változások folyamatához való csatlakozást" jelentene.

Az alkotmánybíróság számos eddigi döntése jogilag hibás - vélték a képviselők, és úgy ítéltek meg, hogy a törvényesség elvét sértheti, ha a közigazgatási szervek a tekintettel lennének az ilyen végzésekre tevékenységük során.

A határozat az alkotmánybíróságot érintő jogszabálycsomag része, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a kormánykoalíció politikusaival együtt hétfőn mutatott be. A csomag három törvény tervezetét is tartalmazza, amelyek közül az egyik az alaptörvény módosításáról szól. Ezeket a tervezeteket még nem nyújtották be a szejmbe.

A szerdai parlamenti vita során Krzysztof Szczucki, a PiS képviselője "az alkotmánnyal szembeni merényletnek" nevezte a határozatot. Hivatkozva arra, hogy az alkotmánybírákat a lengyel joggal összhangban a parlament választotta meg, és az államfő iktatta be, Szczucki aláhúzta: parlamenti határozat révén nem lehet érvényteleníteni az alkotmánybírósági döntéshozatali munkát és változtatni a testület összetételén.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×