eur:
400.54
usd:
373.05
bux:
92221.62
2025. március 26. szerda Emánuel
Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali parlamenti párt és annak idegenellenes álláspontja ellen tüntetnek Erfurtban 2024. január 20-án.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Jacob Schroeter

Mintegy 150 ezren tüntettek ismét Németországban az AfD ellen

Mintegy 150 ezer ember vonult szombaton az utcákra Berlinben, hogy tiltakozzon a Németországban széles körben szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen.

A Reichstag épülete előtt összegyűlt tömeg azt skandálta: "mi vagyunk a tűzfal".

A párt elleni tüntetéshullám már negyedik hete tart országszerte. Szombaton a főváros mellett hasonló demonstrációkat tartottak Drezdában, Freiburgban, Augsburgban, Krefeldben és Hannoverben is.

Olaf Scholz német kancellár az X közösségi oldalon azt írta, az országos szintű, tömeges megmozdulás erős jelzés a demokrácia és a német alkotmány mellett. A kancellár szavai szerint azért gyűlnek össze sokan szerte Németországban, hogy tiltakozzanak a múlt elfeledése, a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd ellen.

A hét elején a Forsa közvélemény-kutatása kimutatta, hogy bár az AfD támogatottsága - július óta először - 20 százalék alá esett, a párt továbbra is a második legnépszerűbb politikai erő Németországban. A népszerűségi listát a jelenleg ellenzéki konzervatívok vezetik, míg Scholz szociáldemokrata pártja a harmadik helyen áll.

A tiltakozások annak hatására szerveződtek meg, hogy januárban kiderült: az AfD két magas rangú képviselője részt vett egy olyan rendezvényen, amelyen egyebek között bevándorló hátterű német állampolgárok tömeges kitoloncolásának tervéről tanácskoztak. Az AfD tagadja, hogy a javaslat megvalósítása a párt elképzelései között szerepelne.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az oroszok a béketárgyalásokon mindig adnak egy icipicit, cserébe sokkal többet kérnek

Szakértő: az oroszok a béketárgyalásokon mindig adnak egy icipicit, cserébe sokkal többet kérnek

A Fehér Ház közleményt adott ki a kedden lezárt amerikai–ukrán tárgyalások után, az Egyesült Államok szerint Oroszország és Ukrajna hajlandó lenne leállítani a fekete-tengeri hadműveleteit. Oroszország azt közölte, hogy a fekete-tengeri megállapodás csak bizonyos szankciók feloldása után léphet életbe. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense segített tisztán látni a helyzetben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.27. csütörtök, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×