Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Egy szál rózsát helyeztek egy Emlékezünk feliratú cédulára a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának emléket állító holokauszt-emlékmű betontömbjeinek egyikén Berlinben 2021. január 27-én, az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 76. évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján.
Nyitókép: Egy szál rózsát helyeztek egy Emlékezünk feliratú cédulára a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának emléket állító holokauszt-emlékmű betontömbjeinek egyikén Berlinben 2021. január 27-én, az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 76. évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján. (MTI/AP/Markus Schreiber)

Kiderült, hány holokauszt-túlélő van még életben

Mindeddig csak bizonytalan becslések álltak rendelkezésre arról, hogy a holokausztnak hány túlélője lehet még életben, most egy jelentésben osztották meg az adatot.

Csaknem 80 évvel a holokauszt után mintegy 245 ezer zsidó túlélő él még a világ több mint 90 országában - derült ki a New York-i székhelyű, Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciája nevű szervezet kedden közzétett új demográfiai jelentéséből.

A jelentés szerint az érintettek majdnem fele, 49 százaléka Izraelben él, 18 százalékuk Nyugat-Európában, 16 százalékuk az Egyesült Államokban, 12 százalékuk pedig az egykori Szovjetunió területén. Európában a legtöbb túlélő - 21 900 ember - Franciaországban él, Németországban a számuk 14 200. A még élő magyar holokauszttúlélők számát 3500-ban adja meg a jelentés.

A túlélők száma gyorsan csökken, mert többségük idős ember, 20 százalékuk 90 év fölötti, átlagéletkoruk jelenleg 86 év. A legidősebb közülük 112 éves. A túlélők 60 százaléka nő, és 39 százaléka férfi. Túlnyomó többségük - 96 százalékuk - gyerekként élte át a holokausztot, a világháború végén átlagéletkoruk hét év volt.

Tavaly júniusban a német kormány beleegyezett abba, hogy 2024-ben további 1,4 milliárd dollárt fizessen kártérítésként holokauszttúlélőknek szerte a világon. Németország 1952 óta összesen több mint 90 milliárd dollárt fizetett kártérítésként a nácik által üldözött embereknek.

A Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciája számos kompenzációs programot működtet, amelyek keretében a túlélőknek közvetlenül fizetnek ki összegeket, illetve a szervezet több mint 300 szociális szolgáltatót is támogat, amelyek lakhatást, élelmezést és közlekedési szolgáltatásokat biztosítanak az érintetteknek.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×