Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Rising food cost and grocery prices surging costs of supermarket groceries as an inflation financial crisis concept coming out of a paper bag shaped hit by a a finance graph arrow with 3D render elements.
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Kritikák célpontja az osztrák kormány a rekorder infláció után

Csökkent ugyan az infláció tavaly a szomszédos Ausztriában a megelőző évhez képest, de továbbra is meghaladta a korábbi esztendők hasonló mértékét: a drágulás 2023-ban átlagosan 7,8 százalékos volt. Az inflációs ráta jóval lassabban csökken, mint többi többi európai uniós tagországban.

Az ORF közszolgálati médium által ismertetett adatokból kitűnt, hogy az árak az előző évben átlagosan 7,8 százalékkal haladták meg a 2022-es szintet. Mindez ezt jelentette, hogy az infláció a 2022-es 8,6 százalékhoz képest 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb. A tavalyi év első tizenegy hónapjában az árak ugyan jelentős mértékben csökkentek, decemberben ugyanakkor ismét emelkedés következett be.

A statisztikai hivatal adatainak közzététele után éles bírálatok hangzottak el a kormánnyal szemben különböző irányból és eltérő következtetések alapján.

Az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azzal vádolta a konzervatív néppárti Karl Nehammer által vezetett koalíciós kormányt, hogy Ausztriát az éves infláció tekintetében Nyugat-Európában az utolsó helyre "süllyesztette". A kormány által hozott intézőesések elégtelenek voltak - értékelte az SPÖ. Az ellenzéki párt hangsúlyozta, hogy minden további, árcsökkenés nélküli hónap veszélyt jelent az ország, az emberek és a gazdaság számára.

Rendkívül élesen bírálta a hatalmon lévő koalíciót a néppárttól jobbra álló, az ÖVP-vel korábban éveken keresztül közösen kormányzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely nemcsak az ellenzék vezető ereje, de a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik a parlamenti pártok sorában.

Herbert Kickl pártelnök szerint a szélsőséges költségvetési lavinát a teljes mértékben hibás kormányzati politika okozza.

Vádolta a kormányt amiatt, hogy az osztrákoknak tavaly sokkal magasabb inflációval kellett szembenézniük, mint a legtöbb euróívezeti ország polgárainak. Az elhibázott kormánypolitika gyökerei a Covid-járvány idején a gazdaságot "fojtogató" bezárásokból, valamint az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciórendszernek való megfelelésből erednek – állította a politikus.

Az Osztrák Munkaügyi Kamara felrótta a kormánynak, hogy nem sikerült a szükséges stratégiai és célzott árbeavatkozásokat végrehajtania. A kamara szerint olyan árcsökkentő intézkedésekre lett volna szükség, mint a hatékony bérleti és fűtési költségplafon megállapítása.

Elmaradtak a szükséges gáz-, illetve élelmiszerár-beavatkozások is

– hangsúlyozta az állásfoglalás.

A 2023-as 7,8 százalékos infláció csaknem négyszerese az Európai Központi Bank által megállapított 2 százalékos célnak – mutatott rá az ORF. A statisztikai hivatal szerint hasonló értékek voltak az 1970-es években az olajválság idején. 2023 idején az infláció 11,2 százalékos volt, decemberben pedig 5,5 százalékkal "zárt". Az idei és a jövő évi előrejelzések jóval a 2023-as átlag alatt maradnak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×