Az ORF közszolgálati médium által ismertetett adatokból kitűnt, hogy az árak az előző évben átlagosan 7,8 százalékkal haladták meg a 2022-es szintet. Mindez ezt jelentette, hogy az infláció a 2022-es 8,6 százalékhoz képest 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb. A tavalyi év első tizenegy hónapjában az árak ugyan jelentős mértékben csökkentek, decemberben ugyanakkor ismét emelkedés következett be.

A statisztikai hivatal adatainak közzététele után éles bírálatok hangzottak el a kormánnyal szemben különböző irányból és eltérő következtetések alapján.

Az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azzal vádolta a konzervatív néppárti Karl Nehammer által vezetett koalíciós kormányt, hogy Ausztriát az éves infláció tekintetében Nyugat-Európában az utolsó helyre "süllyesztette". A kormány által hozott intézőesések elégtelenek voltak - értékelte az SPÖ. Az ellenzéki párt hangsúlyozta, hogy minden további, árcsökkenés nélküli hónap veszélyt jelent az ország, az emberek és a gazdaság számára.

Rendkívül élesen bírálta a hatalmon lévő koalíciót a néppárttól jobbra álló, az ÖVP-vel korábban éveken keresztül közösen kormányzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely nemcsak az ellenzék vezető ereje, de a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik a parlamenti pártok sorában.

Herbert Kickl pártelnök szerint a szélsőséges költségvetési lavinát a teljes mértékben hibás kormányzati politika okozza.

Vádolta a kormányt amiatt, hogy az osztrákoknak tavaly sokkal magasabb inflációval kellett szembenézniük, mint a legtöbb euróívezeti ország polgárainak. Az elhibázott kormánypolitika gyökerei a Covid-járvány idején a gazdaságot "fojtogató" bezárásokból, valamint az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciórendszernek való megfelelésből erednek – állította a politikus.

Az Osztrák Munkaügyi Kamara felrótta a kormánynak, hogy nem sikerült a szükséges stratégiai és célzott árbeavatkozásokat végrehajtania. A kamara szerint olyan árcsökkentő intézkedésekre lett volna szükség, mint a hatékony bérleti és fűtési költségplafon megállapítása.

Elmaradtak a szükséges gáz-, illetve élelmiszerár-beavatkozások is

– hangsúlyozta az állásfoglalás.

A 2023-as 7,8 százalékos infláció csaknem négyszerese az Európai Központi Bank által megállapított 2 százalékos célnak – mutatott rá az ORF. A statisztikai hivatal szerint hasonló értékek voltak az 1970-es években az olajválság idején. 2023 idején az infláció 11,2 százalékos volt, decemberben pedig 5,5 százalékkal "zárt". Az idei és a jövő évi előrejelzések jóval a 2023-as átlag alatt maradnak.