Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Az Axiom Mission-3 tagjai: a svéd Marcus Wandt, a török Alper Gezeravci, az olasz Walter Villadei és a spanyol származású amerikai Michael López-Alegría (b-j) integet családtagjaiknak, mielőtt a kilövőállásra indulnak a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontban 2024. január 18-án. Az űrhajósok a mai napon a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával összekapcsolt űrhajóval indulnak a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Nyitókép: MTI/AP/Chris O'Meara

Egy török az űrbe megy

Törökország első űrhajósa és három európai társa indult útnak csütörtökön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A SpaceX amerikai űrvállalat Crew Dragon űrhajóját egy Axiom hordozórakéta segítségével lőtték fel a floridai Cape Canaveralben lévő űrközpontból és a tervek szerint 36 órán belül fog csatlakozni a Föld felszíne felett 400 kilométerrel keringő ISS-hez.

A fedélzeten négyen vannak: Alper Gezeravci, a török légierő 44 éves veteránja, Walter Villadei, az olasz légierő 49 éves ezredese és az Ax-3 misszió pilótája, Marcus Wandt,

43 éves svéd pilóta, valamint a spanyol-amerikai kettősállampolgár Michael López-Alegrí­a, a NASA amerikai űrkutatási hivatal nyugalmazott űrhajósa, aki egyben a misszió parancsnoka is.

Gezeravci korábban úgy fogalmazott,

kész "a török nép álmait az űr mélységeibe vinni".

Az Anadolu török hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ISS-re tervezett útja nem öncélú, hanem Törökország űrkutatási céljait szolgálja.

A 14 napos Ax-3 küldetést a texasi székhelyű Axiom Space magánvállalat a NASA-val együttműködve készítette elő. A misszió során több mint harminc kísérlet elvégzését tervezik, amelyek zöme az űrrepülés emberi egészségre, illetve betegségekre gyakorolt hatásait kutatja.

Ez az Axiom harmadik ilyen jellegű - kereskedelmi alapon szervezett - űrmissziója. A vállalat űrhajósonként legkevesebb 55 millió dollárt (19 milliárd forint) kér a szolgáltatásai iránt érdeklődő államoktól, illetve cégektől.

Az Axiom szerint "ez az első teljesen európai kereskedelmi űrhajósmisszió".

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×