A légitámadás elsősorban a húsziknak azt az infrastruktúráját célozta, amivel azok képesek a vörös-tengeri hajóforgalmat fenyegetni. A húszik október vége óta szisztematikusan támadják a Szuezi-csatorna felé tartó, illetve onnan visszafelé a Távol-keletre vagy Indiába irányuló hajóforgalmat arra hivatkozva, hogy ezek mind Izraelbe mennek - mondta Kaiser Ferenc.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kiemelte, hogy

az éjszakára időzített támadás után a britek és az amerikaiak is sietve azt kommunikálták, hogy így lehetett csökkenteni a polgári lakosság veszteségeit.

A Ciprusról felszálló brit Eurofighter Typhoon vadászbombázók olyan bázisokat támadtak, ahonnan korábban a húszik pilóta nélküli felderítőeszközöket indítottak, az amerikai gépek pedig a hajók nyomon követésére használt lokátor állásokra, és ballisztikus rakétakilövő állomásokra lőttek.

A szakértő úgy fogalmazott: elsősorban a katonai infrastruktúra a megsemmisítése volt a cél, mert azok már olyan szintű fenyegetést jelentenek az Európát Távol-kelettel összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalra, hogy már a nagy hajózási vállalatok közül egyre többen mondták Afrika megkerülését tervezték. Ez két-három héttel nyújtaná meg az áruk célba érkezésének idejét, ami az egész globális ellátási láncot fenyegeti.

Kaiser Ferenc kiemelte: a felkelő csoportokat Irán támogatja, Jemenben nincs meg a harci eszközök gyártásához szükséges infrastruktúra, a harcolók kiképzését pedig az iráni iszlám forradalmi gárda emberei végzik, akik közül az amerikaiak által 2020-ban felrobbantott Kászim Szulejmani tábornokot emelte ki. Hozzátette, hogy

az arab világ többsége szunnita, és a síita húszi lázadók ellen a Szaúd - Arábia által vezetett Öböl-menti országok koalíciója is egy elhúzódó háborút viselt.

A térség első számú politikai és katonai hatalma, a közel 100 milliós lakosságú Egyiptomnak pedig a felére esett vissza a Szuezi- csatornából befolyó bevétele. A szakértő hozzátette: Kínának is kedvez, hogy szétlőtték a lázadók hajózást fenyegető infrastruktúráját.

Kaiser Ferenc nem számít a közeljövőben nagyobb katonai beavatkozásra brit és amerikai részről, mivel mindkét országban választások lesznek, így egyikük sem akar egy szárazföldi hadműveletet megkockáztatni. A légicsapások folytatása pedig szerinte attól függ, hogyan reagálnak a lázadók a bombázásra, mert büntetlenül nem folytathatják a hajók elleni akciókat.