Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Angel figure sitting on an old headstone in a cemetery. Vintage, retro monochrome image with copy space. Halloween, all saints background concept.
Nyitókép: Gaschwald/Getty Images

Kiderült, mennyien haltak meg légi balesetben tavaly az unióban

Tavaly 147-en vesztették életüket az Európai Unió területén az uniós országokban lajstromba vett légi járműveket érintő közlekedési balesetekben, 26-tal többen, mint 2021-ben - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A jelentés szerint 2022-ben a legtöbb, összesen 112 halottal járó légibaleset a korábbi évekhez hasonlóan az úgynevezett általános célú repülés kategóriába tartozó, 2250 kilogrammnál kisebb maximális felszálló tömegű (MTOM) repülőgépeket érintette. Ez az alkategória a kisrepülőket, a para- és motoros vitorlázókat, a mikrokönnnyű repülőket, a kisméretű helikoptereket, valamint a hőlégballonokat foglalja magában.

Egy ember halt meg az EU-ban lajstromozott, 2250 kilogrammot meghaladó felszálló tömegű repülőgépeket érintő általános repülési balesetben 2022 folyamán. Tavaly a kereskedelmi légi közlekedésben 17 ember halt meg, míg 2021-ben nem volt ilyen haláleset, 2020-ban három, 2019-ben pedig 21 haláleset történt.

Tavaly a légi munkával - például mezőgazdasági tevékenység, fényképezés, földmérés, megfigyelés és járőrözés, kutatás és mentés, valamint légi hirdetések céljából végzett - repülésekkel kapcsolatosan 7 ember vesztette életét.

  • A 2012-22-es időszakban egy esetben regisztráltak súlyos, az EU-ban lajstromozott légi járművekkel folytatott kereskedelmi közlekedés során bekövetkezett balesetet: 2015-ben 150-en vesztették életüket egy német repülőgép lezuhanásakor a francia Alpokban.
  • Abban az évben a már említett német légikatasztrófa mellett az egyiptomi Sínai-félszigeten egy Írországban lajstromozott repülőgép szenvedett balesetet, ami 224 halálos áldozattal járt.
  • 2014 júliusában, Maliban lezuhant egy Spanyolországban lajstromozott, de algériai üzemeltető által bérelt repülőgép, a szerencsétlenség 116 halálos áldozatot követelt.
  • 2009-ben az Atlanti-óceán déli részén egy Brazíliából induló francia repülőgép zuhant a tengerbe 228 utassal a fedélzetén.
  • Egy évvel korábban egy spanyol repülőgép zuhant le a madridi Barajas repülőtérről való felszállás közben, a baleset 154 halálos áldozattal járt.
  • 2006-ban az oroszországi Irkutszkban egy francia bejegyzésű, de egy orosz cég által üzemeltetett repülőgép zuhant le, ami 125 halálesetet követelt.
  • 2005-ben 121 halálos áldozata volt egy Cipruson lajstromozott repülőgép Athén közelében történt katasztrófájának.

Az uniós statisztikai hivatal kitért arra is, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) legfrissebb jelentése szerint az európai légiforgalom jelenleg a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szint 93 százaléka körül van.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×