A Mongóliában apostoli látogatáson tartózkodó Ferenc pápa méltatta az ázsiai ország vallásszabadságának hagyományát, amely az alapító, Dzsingisz kán idejére nyúlik vissza.

Ferenc pápa Hürelszüh Uhnágín mongol elnökkel az állami palotában felállított hagyományos kerek jurtában találkozott, és azt az üzenetet írta a vendégkönyvbe, hogy a béke zarándokaként látogatott Mongóliába, egy "fiatal és ősi, modern és hagyományokban gazdag országba".

Ferenc pápa méltatta Mongólia vallásszabadság-hagyományát, megjegyezve, hogy ez a tolerancia még a Mongol Birodalom terjeszkedésének időszakában is létezett a világ nagy részén.

A pápa egyebek között helyi politikusok, a kulturális élet képviselői és diplomaták előtt tartott beszédében méltatta Mongólia környezetvédelemi erőfeszítéseit is. A hatalmas, tengerparttal nem rendelkező országot az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok egyikének tartják. Számítások szerint Mongóliában az elmúlt 70 évben már 2,1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, és a becslések szerint földjének 77 százaléka leromlott a gyors hőmérsékletnövekedés és a klímaváltozás miatt.

Mongólia 2026-ban ad otthont az ENSZ elsivatagosodással foglalkozó konferenciájának, és kampányt indított egymilliárd fa elültetésére az országban.

A pápa felhívta a figyelmet a korrupció elleni küzdelem szükségességére is.

"A korrupció egy haszonelvű és gátlástalan mentalitás gyümölcse, amely egész országokat szegényített el" - szögezte le Ferenc pápa, aki azt mondta, hogy különösen a vallások jelenthetnek védelmet a "korrupció alattomos fenyegetése ellen, amely ténylegesen komoly veszélyt jelent bármely emberi közösség fejlődésére".

A mongol kormány "korrupcióellenes évnek" nyilvánította az ideit, és állítása szerint egy ötrészes tervet hajt végre a Transparency International ajánlásával.

Szombati programjának részeként Ferenc pápa ellátogatott a mongol fővárosban 2003-ban átadott, részben jurta alakú Szent Péter és Pál székesegyházba, ahol találkozott az ország kis katolikus közösségét összefogó papokkal és misszionáriusokkal. A székesegyházban elmondott beszédében a pápa kiemelte: a kormányoknak nem kell tartaniuk a katolikus egyháztól, mert annak nincsenek politikai ambíciói.

"Jézus nem adott politikai mandátumot az apostolainak, csak azzal bízta meg őket, hogy a hit révén enyhítsék a sebzett emberiség szenvedéseit. Ebből adódóan a kormányoknak és a világi intézményeknek nem kell tartaniuk az egyház evangelizációs tevékenységétől, mert az nem egy politikai program előmozdítását szolgálja" - fogalmazott Ferenc pápa.

Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki látogatást tesz Mongóliában, amelynek hárommilliós lakosságából 1450-en tartoznak a katolikus közösséghez. Az ország lakóinak túlnyomó többsége buddhista, és hagyományosan Tibet vezető lámáihoz, köztük a Dalai Lámához kötődik.

Míg a kereszténység már több száz éve megjelent a régióban, a katolikus egyház csak 1992 óta van jelen Mongóliában, ahol a kommunizmus bukása után alkotmányba foglalták a vallásszabadságot.