Speciális argentin politikai formula, hogy előválasztásokat tartanak, közvetlenül a választások előtt. A gyakorlatilag teljes kívülállóként induló Javier Milei pedig most meglepetésre jól szerepelt ezen az előválasztáson – mondta el az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy Argentína finoman szólva sincs túl jó gazdasági helyzetben, 115 százalék az infláció és a jegybanki alapkamat 100 százalék. Ez pedig alapvetően azt jelenti, hogy Argentinában az alapkamat elvesztette a szerepét. Teljesen mindegy, hogy hány százalék a kamat, hiszen már senki sem rakja a pénzét bankba. "Már nem számít, hogy van-e még devizatartaléka az argentin nemzeti banknak, és már az sem számít, hogy a lakosság hisz-e a saját jegybankjának. Már csak egyetlen egy dolog számít az argentin gazdaságon belül, hogy mikor érkezik meg a Nemzetközi Valutaalap következő segélyutalása, ami több mint négymilliárd dollár" – mondta.

A kutató úgy véli, természetes, hogy ilyen körülmények között népszerű tud lenni Milei jegybank- és nemzetivaluta-ellenes programterve.

"Milei felrobbantaná központi bankot.

Bevezetné egyoldalúan a dollárt, megszüntetné az argentin pesót,

és gyakorlatilag vele együtt az inflációt, azaz a pesónak a leértékelődését is egy csapásra megszüntetné" – mondta Nagy Sándor Gyula, de hozzátette, szerinte ugyanakkor a Milei által az előválasztáskor javasolt dollarizációnak jelenleg csak az elméleti lehetősége adott Argentinában. Alapvető fontosságú közgazdasági elv ugyanis, hogy csak akkor lehet egy országot dollarizálni, ha a kereskedelmi mérlege, illetve általában a folyó fizetési mérlege pozitív, tehát nem kifele áramlik a dollár, hanem befelé az országba.

"Jelenleg Argentínában azonban nagyon nem pozitív a kereskedelmi mérleg, és nincs meg az a devizatartalék sem, ami szükséges lenne ahhoz, ha hirtelen mindenkinek dollárra lenne szüksége a sarki boltban" – tette hozzá a kutató, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként az argentin gazdaságnak az adottságai egyáltalán nem rosszak.

A 60 millió lakosú Argentína például körülbelül

300 millió emberre elegendő élelmiszert tudna előállítani, és az ország exportál lítiumot, földgázt és olajat is.

"Ennek ellenére, mégis nagy a szegénység, mivel az argentin állam mindig több pénzt költ el, mint amennyivel valójában rendelkezi" – mondta el az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.