Kilenc tagország választhatna a javaslat szerint további képviselőket jövőre, emellett 28 helyet fenntartanának a transznacionális listákon megválasztott képviselők számára.

Az uniós parlament szerint a képviselői helyek számának bővítését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta az EU-ban bekövetkezett demográfiai változásokat tükröznie kell a képviselői helyek elosztásának.

A javaslat szerint

• Spanyolországnak még 2, összesen 61 képviselői helye lenne,
• Hollandiának szintén még 2, összesen 31 képviselői helye lenne,
• Ausztriának még egy 1, összesen 20 képviselői helye lenne,
• Dániának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne,
• Finnországnak még 1, összesen 15 képviselői helye lenne,
• Szlovákiának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne,
• Írországnak még 1, összesen 14 képviselői helye lenne,
• Szlovéniának még 1, összesen 9 képviselői helye lenne, valamint
• Lettországnak is még 1, összesen 9 képviselői helye lenne

az újonnan megalakuló Európai Parlamentben 2024-nyarától.

Az uniós parlament közleményében emlékeztetett, összetételét minden választás előtt értékeli a szerződésekben meghatározott elvek alapján. Eszerint legfeljebb 750 európai parlamenti képviselő ülhet az EP-ben, valamint az elnök. A tagországoknak legalább 6, legfeljebb 96 képviselői helye lehet a legfrissebb népességi adatokkal összhangban. A javaslat szerint az EP-képviselők 28 helyet tartanának fenn a jövőbeli uniós szintű választókerületekben, az úgynevezett transznacionális listákon megválasztott képviselők számára.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő szerint a transznacionális listát a tagállamok többsége nem támogatja, ráadásul a föderális Európa hívei a képviselői helyekkel való zsarolással ismét szereptévesztésben vannak. "Az európai pártlisták nem tennék demokratikusabbá az Európai Parlament működését, nem hoznák közelebb a polgárokhoz. Épp ellenkezőleg, a központilag összeállított listákkal a kisebb tagállamok és a nemzeti pártok veszítenének az európai ügyekre való befolyásukból" - fogalmazott az EP-képviselő.