Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban 2019. július 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Puccsszerű EU-ról beszélt a fideszes képviselő

A migrációpárti erők nem adják fel a nyomásgyakorlást, puccsszerűen akarják áterőltetni az EU új migrációs csomagját - mondta Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus hozzátette: a jövő évi európai parlamenti választások előtt tető alá akarnak hozni egy olyan rendszert, amely visszatérést jelentene a már évekkel ezelőtt kudarcba fulladt kvótarendszerhez, az illegális migráció állandósításához.

Erre irányult a mostani, kicsit puccsszerű tanácsi döntés; a szöveget, amelyről a döntés megszületett az Európai Tanácsban, fél órával hamarabb kapták csak kézhez a miniszterek, államtitkárok - jegyezte meg.

Elmondása szerint Magyarország és Lengyelország a javaslat ellen szavazott, és több más, elsősorban közép-európai tagállam tartózkodott.

"Meggyőződésünk, hogy el kell ismerni végre:

az európai szolidaritásnak az egyik kifejezési formája a határvédelem, és Magyarország ebben elsőként járt elő jó példával.

Több mint másfél milliárd eurót költöttünk arra, hogy megvédjük az EU külső határát, és mindeddig hiába vártunk arra, hogy az Európai Bizottság hozzájáruljon ezekhez a költségekhez" - jelentette ki.

Most egy olyan rendszert akarnak erőltetni, amely pénzügyi bírsággal sújtaná azokat, akik nemet mondanak az illegális migrációra, és ráerőlteti a tagállamokra azt, hogy az unióba illegálisan érkező bevándorlókat be kelljen fogadni - mondta a politikus.

Közölte: tudható, hogy ha egy ország nemet mond az illegális bevándorlókra, akkor csaknem nyolcmillió forintot kellene minden egyes be nem fogadott migráns után fizetnie az uniónak, ami teljesen elképesztő és felháborító.

Felidézte, Magyarországon az unión belül a legszéleskörűbb, legátfogóbb politikai vita zajlott ebben a kérdésben. "Népszavazást is tartottunk, ami kifejezetten az idegen népesség betelepítésére vonatkozott, amire a magyarok átütő erővel mondtak nemet" - fogalmazott.

Hozzáfűzte: teljesen világos, mi a magyar pozíció, és ez a magyar kormányzatot, az EP-képviselőket is kötelezi arra, hogy a magyar álláspontot képviseljék.

Hidvéghi Balázs szerint az Európai Tanács egy olyan rendszert javasol, amely bizonyos számítások alapján az unió különböző részeire szórná szét az illegális bevándorlókat.

Magyarországnak, amely élen jár abban, hogy megvédje az uniós határt, és sok illegális bevándorlót fordít vissza, a migránsok kérelmeinek csaknem egyharmadát kellene elbírálnia, "ami olyan, mintha azért büntetnének minket, mert az elmúlt években az EU külső határát hatékonyan megvédtük" - mondta.

Kitért arra, hogy a javaslat szerzője nincs megnevezve, de lehet tudni, hogy kik állnak mögötte. "Továbbra is aktív az a kör, amely politikai programként tekint a bevándorlásra, azt gondolja, hogy az európai kultúrát úgy lehet átalakítani, ha minél több, más kultúrájú embert engedünk be minél gyorsabban, és akkor az a multikulturális álomvilág elérkezik, amiben ők hisznek" - fogalmazott.

Hozzátette: említeni kell azokat a kormányokat is, amelyekben baloldali többség van, vagy a baloldal zsarolási pozícióban van, ilyen a német és a spanyol kormány.

Ők olyan rendszert akarnak kialakítani, amelyben az illegális migráció a mindennapok részévé válna, és ezt át akarják erőltetni a kormányokon.

Hidvéghi Balázs fontosnak nevezte az ellenállást abból a szempontból is, hogy kimondják: a határokat csak legálisan lehessen átlépni. Ha illegálisan jön valaki, minden körülmények között vissza lehessen szállítani oda, ahonnan jött - húzta alá.

A kérdésre, miszerint meg lehet-e akadályozni azt, hogy az állásfoglalásból rendelet legyen, az EP-képviselő elmondta: a következő lépés egy, a javaslatról szóló, háromoldalú tárgyalás az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között. Emlékeztetett arra, hogy a parlamentben néhány hónapja már egy erősen migrációpárti állásfoglalás született.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács, az állam- és kormányfők tanácsaként a legmagasabb szintű döntéshozó testület az unióban, 2016-ban és 2018-ban pedig világosan megfogalmazta: a migrációt érintő kérdésben csak konszenzussal lehet dönteni, nem egyszerű többséggel, ahogy most történt a miniszteri megbeszélésen.

A mostani fejlemény szembe megy a tanács korábbi állásfoglalásaival. Erre alapozva, és a kemény magyar pozíció tartásából kiindulva, meg kell akadályozni, hogy a javaslat megvalósuljon - mondta Hidvéghi Balázs.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×