Tőkés László szerint a rendszerváltozás után megindult egy konspiratív beavatkozási folyamat, és valamennyi környező országban különféle erők igyekeztek domesztikálni a magyarságot: lefaragni az igényeiket, megfélemlíteni és kiszorítani őket. Azóta a külhoni magyarság ügye váltakozó intenzitással, hol gyengülő, hol erősödő módon vesztegel, vagy nagy kitérőkkel valósul meg – mondta.

„Nem tudtunk olyan áttörést elérni, ami joggal volt elvárható a kommunista diktatúra bukása után, márpedig egy ilyen áttörés nélkül, teszem azt az autonómia ügyében, lineárisan folytatódik az az asszimilációs és diszkriminatív politika, amelyhez már régóta hozzászoktunk” – fogalmazott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke.

Tőkés László az egyik legnagyobb sorskérdésnek az elvándorlást tartja, és a mértékét katasztrofálisnak nevezte.

Már már nem is annyira az asszimiláció, hanem sokkal inkább az elvándorlás fenyegeti létveszéllyel a külhoni magyarságot,

amin „az oly nagy örömmel fogadott” kettős állampolgárság intézménye sem segít, sőt, némelyeknek ugródeszkát is jelent a kivándorlás irányába – hívta fel a figyelmet.

„Ha a mostani folyamatok lineárisan tovább tartanak, lassan mindenütt teret veszítünk az ősi szállásterületeinken, és könnyű belátni a végét ennek…Csak a kegyelem és az erős hit késztethet bennünket arra, hogy utolsó leheletünkig harcoljunk a szülőföldünkön való megmaradásért” – tette hozzá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duray Miklós-emlékkonferencián.

Tőkés László szerint a nemzeti kormány elmúlt 10-12 évnyi erőfeszítései és támogatásai a helyben maradást illetően mindenképp megsüvegelendők. Amiatt viszont, hogy úgymond a tenyerükből etetik őket, némelykor úgy érzi, „kitartottjai” a magyar államnak, ezért leszoktak arról a fajta önszerveződő, öntevékeny, áldozathozatalra kész magatartásról, ami a 90-es évek elején – vagy épp a legsötétebb kommunizmus idején – jellemezte a külhoni magyarságot.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra is kitért, hogy a megfogyatkozóban lévő „utánpótlás” mellett a nyitott Európa csábítása is egyre nagyobb méreteket ölt, vagyis már

nemcsak Magyarország, hanem egész Európa elszívja a lakosságot.

Tőkés László megjegyezte, utóbbira a magyar kormány sem találta meg a gyógyírt, ezért a nagyvonalú támogatás kontraproduktív hatással van a külhoni magyarságra. „Talpunkra kellene állnunk, és nem szabad annyira elanyátlanodnunk, ahogy ebben a nagy európai és globális hullámverésben történik velünk” – ismételte meg.