Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Az Európai Parlament honlapján közreadott képen Tőkés László romániai néppárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel

Tőkés László: katasztrofális, ami a külhoni magyarsággal történik

A romániai magyarság egyik legnagyobb sorskérdése az elvándorlás, aminek mértéke katasztrofális – fogalmazott az InfoRádiónak adott interjúban Tőkés László. A folyamaton szerinte nem tompított sem a kettős állampolgárság, sem a magyar kormány nagyvonalú támogatása.

Tőkés László szerint a rendszerváltozás után megindult egy konspiratív beavatkozási folyamat, és valamennyi környező országban különféle erők igyekeztek domesztikálni a magyarságot: lefaragni az igényeiket, megfélemlíteni és kiszorítani őket. Azóta a külhoni magyarság ügye váltakozó intenzitással, hol gyengülő, hol erősödő módon vesztegel, vagy nagy kitérőkkel valósul meg – mondta.

„Nem tudtunk olyan áttörést elérni, ami joggal volt elvárható a kommunista diktatúra bukása után, márpedig egy ilyen áttörés nélkül, teszem azt az autonómia ügyében, lineárisan folytatódik az az asszimilációs és diszkriminatív politika, amelyhez már régóta hozzászoktunk” – fogalmazott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke.

Tőkés László az egyik legnagyobb sorskérdésnek az elvándorlást tartja, és a mértékét katasztrofálisnak nevezte.

Már már nem is annyira az asszimiláció, hanem sokkal inkább az elvándorlás fenyegeti létveszéllyel a külhoni magyarságot,

amin „az oly nagy örömmel fogadott” kettős állampolgárság intézménye sem segít, sőt, némelyeknek ugródeszkát is jelent a kivándorlás irányába – hívta fel a figyelmet.

„Ha a mostani folyamatok lineárisan tovább tartanak, lassan mindenütt teret veszítünk az ősi szállásterületeinken, és könnyű belátni a végét ennek…Csak a kegyelem és az erős hit késztethet bennünket arra, hogy utolsó leheletünkig harcoljunk a szülőföldünkön való megmaradásért” – tette hozzá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duray Miklós-emlékkonferencián.

Tőkés László szerint a nemzeti kormány elmúlt 10-12 évnyi erőfeszítései és támogatásai a helyben maradást illetően mindenképp megsüvegelendők. Amiatt viszont, hogy úgymond a tenyerükből etetik őket, némelykor úgy érzi, „kitartottjai” a magyar államnak, ezért leszoktak arról a fajta önszerveződő, öntevékeny, áldozathozatalra kész magatartásról, ami a 90-es évek elején – vagy épp a legsötétebb kommunizmus idején – jellemezte a külhoni magyarságot.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra is kitért, hogy a megfogyatkozóban lévő „utánpótlás” mellett a nyitott Európa csábítása is egyre nagyobb méreteket ölt, vagyis már

nemcsak Magyarország, hanem egész Európa elszívja a lakosságot.

Tőkés László megjegyezte, utóbbira a magyar kormány sem találta meg a gyógyírt, ezért a nagyvonalú támogatás kontraproduktív hatással van a külhoni magyarságra. „Talpunkra kellene állnunk, és nem szabad annyira elanyátlanodnunk, ahogy ebben a nagy európai és globális hullámverésben történik velünk” – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

A PSG másodszor vagy az Arsenal először? Melyik gárda nyeri meg a labdarúgó Bajnokok Ligája 2025–2026-os döntőjét Budapesten?

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Újra fellángolt a taxisvita - Mutatjuk a tényeket a tarifák és az infláció kapcsolatáról

Újra fellángolt a taxisvita - Mutatjuk a tényeket a tarifák és az infláció kapcsolatáról

Budapesten ismét fellángolt a vita a taxitarifák jövőjéről: a BKK szakmai javaslata alapján 2026 júniusától mintegy 27 százalékkal emelkedtek volna a díjak, ám a Fővárosi Közgyűlés végül nem szavazta meg a rendeletmódosítást. A taxisok érdekvédelmi szervezetei a költségnövekedésre hivatkozva sürgették az emelést, míg egy lakossági felmérés szerint az utasok átlagosan csak 7,3 százalékos drágulást tartanának elfogadhatónak. A BKK hosszabb távon a fix hatósági ár helyett egy minimum- és maximumdíjakat meghatározó rugalmasabb modell bevezetését tartaná célszerűnek, amihez kormányzati jogszabálymódosítás lenne szükséges. Európai összehasonlításban Budapest taxitarifái jelenleg nagyjából a régiós és nyugat-európai árszint közelében mozognak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×