Kína egyre jobban belehúz a Csendes-óceán uralásért folytatott versengésben. Az amerikaiak már így is aggódhatnak a Dél-kínai-tengeren eddig megépített mesterséges szigetrendszer, a „homok nagy fala” miatt, de az ázsiai nagyhatalom most megépíti az eddigi legnagyobb szigetépítő hajót, amit valaha ember látott.

Kína egy olyan rekordméretű kotróhajó kifejlesztésén dolgozik, amely 50 százalékkal erősebb lesz, mint a meglévő „szuper-szigetépítője” – írta meg a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi lap alapján a hirado.hu.

A fejlesztés alatt álló új önjáró szívó kotróhajó elsőként a világon 10 000 kilowattos fúró- vagy vágófejjel fog rendelkezni. Összehasonlításképpen, elődje, a Tian Jing 4400 kilowattos fúróteljesítménnyel rendelkezik, a 2019-ben üzembe helyezett Tian Kun pedig, amely Ázsia legerősebb ilyen típusú hajója, 6600 kilowatt teljesítményű.

A kotróhajók a fúrógépükkel átfúrják a folyó vagy a tenger medrében lévő sziklákat, majd felszippantják a köveket és a homokot, hogy az így kapott nagy mennyiségű törmeléket akár nagy távolságokra is eljuttassák. A szerkezeteket hajózási vízi utak megtisztítására vagy mesterséges szigetek építésére használják.

Kína nagy összegeket fektetett a kotróiparába, 2006 óta mintegy 200 hajót épített, amivel a világ egyik legnagyobb kotrógépgyártójává vált.

A Tian Jing tervezésében nem csak kínaiak, hanem európaiak is részt vettek, a kotróhajó ugyanis a Shanghai Jiao Tong Egyetem és a német Vosta LMG közös tervei alapján készült. 2010-ben helyezték üzembe, óránként 4500 köbméter homok kitermelésére képes, és nagy teljesítményű szivattyúja akár 6 km távolságra is el tudja juttatni a homokot. A fejlesztés alatt álló új hajó még ennél is nagyobb teljesítményre lesz képes.

A Tian Jing 193 napot töltött a Spratly-szigetek öt zátonya között mozogva 2013 szeptembere és 2014 júniusa között. Feldarabolta a víz alatti korallzátonyokat, majd felszippantotta és egymásra halmozta őket, hogy a Dél-kínai-tenger legnagyobb szárazföldjeivé alakítsa, amelyeken repülőterek, radarállások és rakétaállások találhatók.

Ezt a mesterséges szigetrendszert a South China Morning Post csak a „homok nagy falaként” emlegeti, amely arra tett utalás, hogy jelentősége védelmi szempontokból a kínai nagy faléhoz mérhető, amely évszázadokig védte az országot a nomád törzsek támadásaitól.