Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Fordulat iráni részről az atomtárgyalásokon

Irán beleegyezett abba, hogy ismét bekapcsolják a megfigyelő kamerákat több nukleáris létesítményében és gyakrabban fogadjanak nemzetközi ellenőröket - jelentette be szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója bécsi sajtótájékoztatóján, miután befejezte kétnapos tárgyalását Teheránban.

A főigazgató közölte, hogy 50 százalékkal emelik az ellenőrzések számát a fordói nukleáris létesítményben, ahol nemrég 83,7 százalékra dúsított uránrészecskék nyomaira bukkantak, ami nagyon közel áll a fegyvergyártáshoz szükséges minőséghez. Irán meggyőző biztosítékokat adott arra, hogy közre fog működni a szükséges vizsgálatokban - tette hozzá.

A "nagyon-nagyon közeli jövőben" további egyeztetések várhatók a NAÜ és az iráni tisztségviselők között - mondta el Grossi.

Grossi tárgyalásai után a NAÜ és az iráni hatóságok közös közleményt adtak ki, amely szerint "Irán nyitott arra, hogy további tájékoztatást adjon és hozzáférést biztosítson nukleáris létesítményeihez annak érdekében, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésekre megoldást találjanak".

Az iráni nukleáris létesítményekben a 2015-ben Bécsben aláírt atomalku rendelkezései értelmében szereltek fel megfigyelő kamerákat, amelyeket azonban tavaly eltávolítottak. A bécsi atomalku rendelkezett arról, hogy az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe lehetővé teszik a Teheránnal szemben hozott nyugati szankciók feloldását. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban kilépett a megállapodásból, az amerikai szankciók ismételten életbe léptek, és erre válaszul Teherán is visszavonta a megállapodásban vállalt egyes korlátozásait.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×