Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Fordulat iráni részről az atomtárgyalásokon

Irán beleegyezett abba, hogy ismét bekapcsolják a megfigyelő kamerákat több nukleáris létesítményében és gyakrabban fogadjanak nemzetközi ellenőröket - jelentette be szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója bécsi sajtótájékoztatóján, miután befejezte kétnapos tárgyalását Teheránban.

A főigazgató közölte, hogy 50 százalékkal emelik az ellenőrzések számát a fordói nukleáris létesítményben, ahol nemrég 83,7 százalékra dúsított uránrészecskék nyomaira bukkantak, ami nagyon közel áll a fegyvergyártáshoz szükséges minőséghez. Irán meggyőző biztosítékokat adott arra, hogy közre fog működni a szükséges vizsgálatokban - tette hozzá.

A "nagyon-nagyon közeli jövőben" további egyeztetések várhatók a NAÜ és az iráni tisztségviselők között - mondta el Grossi.

Grossi tárgyalásai után a NAÜ és az iráni hatóságok közös közleményt adtak ki, amely szerint "Irán nyitott arra, hogy további tájékoztatást adjon és hozzáférést biztosítson nukleáris létesítményeihez annak érdekében, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésekre megoldást találjanak".

Az iráni nukleáris létesítményekben a 2015-ben Bécsben aláírt atomalku rendelkezései értelmében szereltek fel megfigyelő kamerákat, amelyeket azonban tavaly eltávolítottak. A bécsi atomalku rendelkezett arról, hogy az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe lehetővé teszik a Teheránnal szemben hozott nyugati szankciók feloldását. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban kilépett a megállapodásból, az amerikai szankciók ismételten életbe léptek, és erre válaszul Teherán is visszavonta a megállapodásban vállalt egyes korlátozásait.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×